Infostart.hu
eur:
364.6
usd:
325.16
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly

Minden, amit a jelöltek programjairól tudni érdemes

Barack Obama és John McCain, a demokrata párti, illetve republikánus amerikai elnökjelölt sokszor kifejtette álláspontját politikai, gazdasági és egyéb témákban; az amerikai sajtó azonban figyelmeztet: egyelőre csak ígéretekről, nem pedig a leendő elnök garantált magatartásáról van szó.

Gazdasági válság

Az elnökválasztási kampány legfontosabb témájában, a gazdasági válság kezelésében mindketten támogatják a kongresszus 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagját. Obama a gazdaság szorosabb kormányzati szabályozását szorgalmazza, McCain inkább a piaci megoldások híve. Obama növekedést serkentő terve 60 milliárd dollár kezdő összegű, és idővel 175 milliárd dollárba kerülne. McCain ösztönző csomagja 60 milliárd dolláros.

Adózás

A demokrata párti jelölt adót csökkentene az alacsony és közepes jövedelműek számára, a gazdagokat jobban megadóztatná; McCain általános adócsökkentést hirdet, a felső osztály is jól járna. Obama azt ígéri, hogy a dolgozó amerikaiak 95 százaléka számára adót csökkentene, mintegy ezer dollár mértékben, az évi 250 ezer dollárnál magasabb jövedelműek adóterhei növekednének, az 50 ezer dollárnál kevesebbet kereső idősek mentesülnének a jövedelemadótól. McCain állandósítaná a Bush-kormány adócsökkentéseit, a vállalati jövedelemadó mértékét 35-ről 25 százalékra csökkentené.

Energiapolitika

Obama a korábbiakkal ellentétben már nem ellenzi a tengeri olajfúrásokat, McCain pedig nyitottá vált az alternatív források kutatásának támogatására. Obama rövid távon az ország stratégiai olajkészletéhez nyúlna a benzinárak csökkentésére és a következő évtizedben 150 milliárd dollárt fordítana alternatív energiaprogramokra. Célja, hogy 2015-re 1 millió, elektromos hálózatról feltölthető hibrid autó legyen Amerika közútjain. McCain mindenekelőtt ki akarja terjeszteni a tengeri olajkitermelést a külső talapzatra és 45 új atomreaktort építene 2030-ig.

Egészségbiztosítás

Obama a munkáltatói biztosítási programok híve, McCain a szabadpiaci versenyre alapoz terveiben. Mindketten azt hirdetik, hogy a betegek választhassák meg orvosaikat. McCain megadóztatná a munkahelyi programokat, ami sokakat a szabadpiacra szorítana, de 5000 dolláros visszafizetendő adóhitellel segítené a családokat. McCainhez hasonlóan Obama sem hirdet általánosan kötelező egészségbiztosítást, csak a gyerekeknek, de a nem biztosított felnőttek nagy részére is kiterjesztené önkéntes alapon a biztosítást különböző ösztönző programok segítségével.

Diplomácia

A kampány korábbi szakaszában fontos téma volt a külpolitika. McCain szerint veszélyes és felelőtlenség Amerika ellenségeivel tárgyalni, de a Bush-kormány egyoldalú politikájától visszalépne, mint mondta, nyitott az "alacsonyabb szintű" diplomáciára. Obama helyreállítaná az egyensúlyt a katonai erő és a diplomácia használata között, utóbbinak nagyobb teret engedne a mostaninál.

Irak és Afganisztán

McCain szerint mindkét háborút folytatni kell a győzelem, a térség stabilizálása érdekében. Obama, aki kezdettől fogva ellenezte az iraki beavatkozást, azon az alapon, hogy az eltereli a figyelmet a terrorizmus elleni harcról Afganisztánban, azonnal elrendelné az iraki erők kivonását, amelyet 16 hónapon belül befejezne. McCain ellenzi az iraki csapatkivonást a közeli jövőben és a kivonási menetrend kijelölését is. Mindketten támogatják az afganisztáni műveleteket, a csapatok erősítését. Obama kilátásba helyezte: egyoldalú akciókat indítana vezető terroristák ellen a szomszédos Pakisztánban, ha az nem lépne fel ellenük.
Irán

Obama támogatja a "közvetlen elnöki diplomáciát" előfeltételek nélkül, ami esetleg egy csúcstalálkozót jelentene a mollákkal, akik Obama szerint valójában irányítják Iránt. Gazdasági szankciókkal és diplomáciával kényszerítené Teheránt nukleáris törekvéseinek feladására. McCain ellenzi az elnöki szintű tárgyalásokat és támogatja a megelőző csapás Bush-doktrínáját, vagyis olyan katonai akciók indítását, például iráni atomlétesítmények ellen, amelyek Amerika nemzeti érdekeit szolgálják.

Kuba

A republikánus jelölt enyhítene a Kuba elleni szankciókon, ha bizonyossá válik, hogy a szigetország átmenetet hajt végre a szabad és nyitott demokrácia felé. Obama könnyítene a családtagok utazásain és engedélyezné, hogy kubai amerikaiak pénzt küldjenek családjuknak Kubába. Nyitott arra, hogy találkozzon Raúl Castróval előfeltétel nélkül. Mérsékelné a Kuba elleni kereskedelmi embargót, ha Havanna "jelentős demokratikus átalakulásba kezd".

Abortusz

McCain ellenzi a művi vetélés jogát, kivéve, ha erőszakról, vérfertőzésről vagy az anya életének megmentéséről van szó. Az abortuszt legalizálását, amelyről 1973-ban döntött a legfelsőbb bíróság, megszüntetné, de nem törekedne az abortusz alkotmányos szintű tilalmára. Obama bizonyos megkötésekkel támogatja a nők mesterséges vetéléshez való jogát.

Halálbüntetés

McCain a szövetségi halálbüntetés kiterjesztését és a fellebbezések korlátozását szorgalmazza. Obama csak azoknál a bűncselekményeknél támogatja a legfőbb büntetésnemet, amelyek esetében "egy közösség jogosan fejezi ki teljes felháborodását". Illinois-i szenátorként a téves halálos ítéletek megelőzését célzó intézkedéseket kezdeményezett.

Globális felmelegedés

McCain a Bush-kormánnyal szembehelyezkedve vezető szerepet játszott az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozását célzó erőfeszítésekben. Olyan programot támogat, amely 2050-ig 66 százalékkal csökkentené a gázok kibocsátását. Obama 10 éves, 150 milliárd dolláros "klímabarát programot" tervez, amely 2050-ig 80 százalékos gázkibocsátás-csökkentést irányoz elő.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Amerikai választás 2026: zárnak a szavazóhelyiségek, mutatjuk az első eredményeket – Kíméletlen vereség vár Trump pártjára?

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható a demokrata többség, a kérdés csak az, hogy mekkorára fog nyúlni. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, hogy a demokraták a felsőházi többséget is elhódítsák a republikánusoktól, immár ők a favoritok a szenátusban is. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be Kentuckyban és Indianában. Cikkünk folyamatosan frissül, magyar idő szerint szerda hajnalban pedig élőben közvetítjük, ahogy érkeznek az eredmények az Egyesült Államokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×