Szakértők szerint Izlandot az államcsőd fenyegeti, a szokatlan és új helyzet pedig eddigi merev álláspontjának felülvizsgálatára kényszerítette Reykjavíkot. Februárban, amikor az izlandi miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, még határozottan kijelentette, hogy Izland nem akar az Európai Unió tagja lenni. Geir Haarde akkor azt mondta, a tagság terhei meghaladnák az előnyöket.

A szigetországban ugyanakkor felvetődött, hogy nem lehetne-e EU tagság nélkül átvenni a közös európai fizetőeszközt, a nemzeti valuta ugyanis nagyon ingadozik. Ezt viszont José Manuel Barroso bizottsági elnök kategorikusan elutasította. A válság súlyosan érintette Izlandot, és ha nem is a miniszterelnök, de a halászatért felelős miniszter múlt héten felvetette, hogy a kormánynak újra kellene gondolni az EU tagsággal kapcsolatos álláspontot.

Az Európai Bizottság segítőkésznek bizonyult. A finn bővítési biztos azt mondta: ha Izland az Európai Unió tagja akar lenn, Brüsszel - tekintettel a helyzetre - gyorsított eljárásban tárgyalja a csatlakozást. Olli Rehn az AFP francia hírügynökségnek úgy fogalmazott, Izland egyértelműen európai és demokratikus ország, és már része az Európai Gazdasági Térségnek, ráadásul az EU és Izland között már jelenleg sincs vámhatár.

Az ügy érdekessége, hogy az izlandi kormánynak pont az a tagja vetette fel az EU csatlakozást, aki eddig a legjobban tiltakozott ellene, a halászat adja ugyanis a szigetország gazdaságának 5 százalékát, az uniós csatlakozással pedig Reykjaviknak be kellene engednie az uniós halászhajókat a felségvizeire.