Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A bankok után az olimpiát kell megmenteni Londonban

Előbb a bankokat, most pedig az ötkarikás játékokra készülő beruházásokat kell megmentenie a brit kormánynak: elképzelhető, hogy az épülő olimpiai park egy részét államosítani kell, ami 900 millió fontba (307,7 milliárd forint) kerülne az adófizetőknek.

Kevés a magánbefektető, ezért veszélybe került a 2012-es olimpiára készülő londoni beruházások egy része. A brit főváros polgármestere, Boris Johnson, a pénzügyminiszter, Alistair Darling, az olimpiai ügyekért felelős tárcavezető, Tessa Jowell, és Hazel Blears, a kohéziós miniszter még a héten találkozik, hogy egyeztessen a hiányzó pénzről.

A privát szektornak eredetileg az olimpiai falu felépítésének teljes, egymilliárd fontos (342 milliárd forintos), valamint a médiaközpont egy részének 400 milliós (137 milliárdos) költségét kellett volna állnia, erről a kivitelezést végző ingatlanfejlesztő céggel, a Landlease-zel az év végéig kötött volna megállapodást a kormány. Erre most már nincs sok esély, mivel a globális pénzügyi válság hatására a Landlease képtelen magántőkét gyűjteni.

A kormány már kiutalt 550 milliót (188,3 milliárd forint) az olimpiai falu fejlesztésére, ám újabb, legalább 850 milliós (292 milliárdos) kiegészítésre lenne szükség, eddig azonban sem a lakásszövetkezetek, sem a privát szektor nem ajánlott pénzt a beruházásra - marad tehát az állami segítség, vagyis az adófizetők pénze. A beruházás költsége egyébként jelentősen csökkent, amikor az ingatlanpiaci pangás láttán módosították a terveket: eszerint nem négyezer, hanem csak 2800 ház épül az olimpiai faluban.

Több idő kellene

Az olimpiai beruházásokért felelős szervezet, az ODA (Olympic Delivery Authority) vezetője, John Armitt szerint több időre lenne szükség ahhoz, hogy megegyezés szülessen a privát beruházókkal, az érintett minisztereken azonban túl nagy a nyomás: helyre akarják állítani a megingott bizalmaz az olimpiai projekttel kapcsolatban.

Armitt szerint a legrosszabb esetben az adófizetők állják majd a teljes számlát, az ODA pedig a hétvégén bejelentette: szükség lesz a kohéziós tárca anyagi hozzájárulására is (ezt a miniszter, Hazel Blears mindeddig visszautasította).

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×