Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Ökológiai illetéket szednek a montenegróiak

A Montenegróba utazóknak nem érdemes előre csomagolni az élelmiszert vagy az üdítőt, a hatóságok ugyanis korlátozzák az országba bevihető mennyiséget, a gépjárművek után pedig úgynevezett ökológiai illetéket kell fizetni. Az erről szóló rendeletek várhatóan június 15-étől lépnek életbe.

A személyautók után kategóriától függően 10-15 eurót kell fizetni. Ezért egy olyan ökológiai engedélyt adnak ki a határon a montenegrói hatóságok, amely egy évig, tehát több beutazásra is érvényes.

Az autóbuszok vagy teherautók után már ennél sokkal borsosabb összeget, 150-200 eurót kell fizetni.
A montenegrói idegenforgalmi miniszter azt is bejelentette, hogy a bevihető élelmiszerek és italok kapcsán is szigorításokat vezetnek be. Eszerint egy ember legfeljebb 5 liter vizet, 2 liter üdítőt és 1 liter alkoholt vihetne be az országba. Gyümölcsből is csak 1 kilónyit lehet átvinni a határon, azt is szárított vagy tartósított formában.

A kempingezőknek tehát fel kell készülniük arra, hogy az élelmiszert helyben kell beszerezniük.

Az ökológiai és az élelmiszer-behozatalt korlátozó rendeletet eredetileg június 1-jétől akarták bevezetni Montenegróban, a hatóságok azonban nem tudtak felkészülni erre a határidőre. A miniszter azonban azt ígéri: 15-étől már biztosan életbe lép a korlátozás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×