Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

A németekből hiányzik a vakmerőség

Európában a német gazdaság mutatja fel a legnagyobb ötletgazdagságot. Az Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló társaság most közétett felmérése szerint a németek ereje a gépgyártásban és az autóiparban rejlik.

Világviszonylatban a harmadik helyen áll Németország az ötletgazdaság terén. Csupán az Egyesült Államok és Kína előzi meg, de Japánt és a feltörekvő gazdasági nagyhatalmat, Indiát is maga mögött hagyja.

Mint a tanulmányt elkészítő Ernst & Young nemzetközi könyvvizsgáló társaság kimutatta, a jó helyezés ellenére Németországot aligha lehetne elképzelni olyan szédületes pályafutást felmutató cégek hazájaként, amelyek rövid időn belül a Microsofthoz, vagy a Google-hoz hasonlóan, meghódították a nemzetközi piacot.

Noha a cd lemezt, a videót vagy a faxkészüléket Németországban fejlesztették ki, az amerikai vagy a japán ipar látta meg bennünk a szédületes kiaknázhatóságot.

A felmérés szerint a német vállalkozók elsöprő többségéből hiányzik a vakmerőség, és ezért ritkán vágnak bele kockázatos kezdeményezésekbe. Bizonyítékként felhozta, hogy a találmányok alig 5 százalékát valósítják meg Németországban. Ez az Egyesült Államokban vagy Kínában másként van - ezért is állnak az ötletgazdaság terén az élvonalban.

Az Ernst & Young megállapította azonban, hogy a gépiparban vagy az autógyártásban a németek egyelőre verhetetlennek tűnnek, és ez biztosítja számukra a kitűnő helyezést, de komoly szerepet játszik mindebben az egyetemi, illetve főiskolai képzés magas színvonala is.

Vonzerejüket bizonyítja, hogy az ezredforduló óta csaknem megkétszereződött a külföldi hallgatók száma, ami tavaly már elérte a 200 ezret.

Hanganyag: Vincze András (München)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×