Az unió gazdaságának átlagos növekedését idén 2 százalékosra teszi az Európai Bizottság, míg Magyarországé az előrejelzések szerint 1,9 százalékos lesz - mondta az unió adó- és vámügyi biztosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Kovács László hozzátette: jövőre az uniós átlag a becslések szerint 1,9, a magyar gazdaság növekedése pedig 3 százalék körül alakul majd.

Az Európai Bizottság magyar tagja hangsúlyozta: a növekedés mértéke összefügg az ország fejlettségével, többnyire azzal fordítottan arányos. Ez az oka annak, hogy az euróövezetben, amelynek a legfejlettebb államok a tagjai, mindig alacsonyabb az arány, mint az unió egészében.

A magyar gazdaság azért növekszik lassabban a környező országokénál, mert az előző húsz évben gyorsabb volt, és, mert fejlettebb azoknál - magyarázta Kovács László, aki úgy véli: minden állam kapcsán ki lehet választani három olyan adatot, amelyek alapján a legjobb vagy a legrosszabb.

A magyarországi termelékenység növekedése az utóbbi húsz évben messze a legnagyobb volt, az export tavaly 14,5 százalékkal növekedett, de az egy főre jutó külföldi tőkeberuházás tekintetében is előrébb tartunk, mint a környező országok - közölte az adó- és vámügyi biztos.

Nem lehetetlen

Az uniós biztosok azért nem tulajdonítanak nagy jelentőséget annak, hogy Magyarországon kisebbségi kormány alakult, mert ez Európában egyáltalán nem ritka - mondta Kovács László.

A politikus hozzátette: osztja a biztosok véleményét, amely szerint nehezebb így kormányozni, mint a biztos többség birtokában, de nem lehetetlen. Két dolog kell hozzá: nagy frakciófegyelem, valamint rugalmasság, türelem és együttműködési készség a többi parlamenti párt részéről.

Kovács László hangsúlyozta: az ellenzéknek tudnia kell, hogy ha az ország nem teljesíti a konvergenciaprogramot, az uniós támogatások visszatartását eredményezheti. Nem lehet a következő választások után a kormányzásra készülő ellenzéki pártok érdeke, hogy romhalmazt vegyenek át - fűzte hozzá az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa.