Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Már Irakról is vitáznak az amerikai elnökválasztási kampányban

Az amerikai elnöki posztra pályázó John McCain és Hillary Clinton kedden egy kongresszusi meghallgatáson összecsapott egymással Irak ügyében: a republikánus szenátor az amerikai csapatok maradása, demokrata párti társa ezzel szemben a csapatkivonás mellett érvelt.

John McCain hangsúlyozta: a csapaterősítés sikerrel járt, és a csapatkivonás ígérete, tekintet nélkül a következményekre, politikai és erkölcsi értelemben is vezetői kudarccal ér fel.

A csapatok hazahozatalát sürgető Hillary Clinton arról beszélt: felelőtlenség folytatni az eddigi Irak-politikát, amely nem hozta meg a beígért eredményeket.

Mindkét politikus tagja a szenátus fegyveres erők bizottságának, ahol David Petraeus tábornok, az Irakban állomásozó amerikai haderő főparancsnoka Ryan Crocker bagdadi nagykövettel közösen tartott friss helyzetértékelést. A tábornok több ízben meg kellett, hogy szakítsa beszámolóját a teremben ülő háborúellenes tiltakozók közbekiabálásai miatt.

Mikor jöjjenek haza?

John McCain a bizottság rangidős kormánypárti tagjaként nyitó felszólalásában világossá tette: az ő célja is az, hogy a csapatok mielőbb hazaérkezhessenek. Reménye szerint ez előbb bekövetkezik, mint sokan gondolják.

Szerinte most már nem fenyegeti vereség az amerikai csapatokat, és megteremtődött a siker esélye. Az idő előtti kivonás azonban azzal járna, hogy Amerikának vissza kellene térnie, méghozzá egy nagyobb háborúban - figyelmeztetett a vietnami veterán.

Hillary Clinton New York-i szenátor komoran közölte: hozzá kellene kezdeni a csapatok kivonásához, hogy Amerika rendbe tudja rakni haderejét, és más problémák megoldására koncentrálhasson Afganisztánban, a terrorista csoportok elleni küzdelemben és másutt.

Edward Kennedy massachusettsi szenátor szerint figyelmeztetni kellene Bagdadot, hogy az amerikai csapatok jelenléte nem örök időkre szól, így az irakiak kénytelenek lennének megtenni az alapvető lépéseket a belső ellentétek eloszlatására.

Elemzők szerint a jelenleg 160 ezer főnyi amerikai haderő létszáma a 2009 januári elnökváltás idején még bizonyosan meg fogja haladni a 100 ezret. A nyárig esedékes 20 ezres csapatkivonással a létszám 140 ezer főre apad, ami után Bush kedvező biztonsági feltételek mellett sem fog elrendelni jelentős csökkentést.

Abbamarad a csapatcsökkentés?

Petraeus tábornok nem volt hajlandó időpontot közölni arra vonatkozóan, hogy az általa javasolt, júliusban kezdődő 45 napos értékelési periódus után mikor lehetne felújítani a csapatkivonást.

Michael O'Hanlon, a washingtoni Brookings Intézet szakértője úgy látja, hogy 2008 második felében valószínűleg nem fog folytatódni a létszámcsökkentés.

Az ABC News csatorna felmérése szerint az Irakban állomásozó amerikai katonák körében az elnökségre pályázó három talpon maradt politikus közül az afro-amerikai Barack Obama szenátor messze a legnépszerűbb.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×