Ha Omaba lenne a Demokrata Párt elnökjelöltje, a szavazatok 47 százalékát kapná, míg John McCain arizonai szenátor 46-ot - ez azonban belül van a hibahatáron.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a november Hillary Clinton és McCain párharcát hozná: ebben az esetben a New York-i szenátor a szavazatok 49 százalékára számíthatna, míg republikánus ellenfele 47-re - a különbség szintén belül van a hibahatáron.
Bár Obama és Clinton ugyanakkora arányú támogatásra számíthat - ám a társadalom más-más rétegéből. Az egykori first lady népszerűbb az idősebbek, a nők és az elkötelezett demokraták körében, míg Omabát valamivel jobban támogatják a fiatalok, valamint azok, akik republikánusnak, illetve függetlennek vallják magukat.
Döntő lehet az egészségügy
Érdekes, hogy a szavazók mindhárom jelöltben bíznak, ha a gazdasági kérdésekről van szó: a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy valamennyien jó munkát végeznének ezen a téren. Ez különösen McCain számára jó hír, mivel a Republikánus Párt gazdaságpolitikáját gyakran bírálják.
Egyértelműen benne bíznak azonban legjobban a biztonsági kérdésekben. A megkérdezettek háromnegyede szerint McCain nagyszerű esélyekkel venné fel a harcot a terrorizmussal szemben - Clintonban és Obamában ebbéli képességeiben jóval kevesebben bíznak, bár úgy vélik, a két demokrata jelölt sem végezne rossz munkát.
Az egészségügy terén viszont a két demokrata elnökjelölt-aspiráns vezet: róluk a megkérdezettek kétharmada bízik, míg McCainben csak 57 százalékuk. A kérdés pedig akár döntő is lehet, mert ötből egy amerikai számára az egészségügyi rendszer jelenti a legfőbb gondot - a terrorizmus miatt viszont csak fele ennyi aggódik.
Figyelem, országos vadászatot indít a rendőrség