Vele együtt mintegy 2000 pályázót zártak ki a jelöltek közül a belügyminisztériumtól függő választási bizottságok, amelyekben zömmel konzervatív tisztségviselők ülnek.

Ali Esragi apja Sahaboddin Esragi ajatollah, aki pedig a veje Ruhollah Khomeininek. Az unoka saját bevallása szerint a reformerekhez áll közel. Elmondta, hogy szomszédaitól megtudta: a hatóságok kikérdezték őket magánéletéről.

"Megrökönyödve hallottam tőlük, hogy milyen kérdéseket tettek fel nekik. Azt akarták tudni, hogy imádkozom-e minden nap, böjtölök-e, borotválkozom-e, viselek-e öltönyt, milyen márkájú az autóm. Ez nem válik hasznára sem a rendszernek, sem a demokráciának. Ez a szűklátókörűség nem illik az Iráni Iszlám Köztársasághoz" - jelentette ki az ifjabb Esragi a Kargozaran című mérsékelt hangvételű napilapnak nyilatkozva.

"Nem fellebbeztem a döntés ellen, elfogadtam. Ha egy imám unokája nem jelöltetheti magát, akkor kinek panaszkodjak?" - tette hozzá. Elmondta, hogy mielőtt pályázott, tájékoztatta szándékáról Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét, sőt céljairól egy órán keresztül beszélgetett Mahmúd Ahmadinezsád államfővel.

A 2004-es parlamenti választások előtt is tömegesen zártak ki reformer jelölteket Iránban, ami után a konzervatívok kerültek többségbe az új parlamentben.