Bár a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a pénteki államfőválasztás esélyese Václav Klaus, várható, hogy az első fordulóban még nem születik végső döntés.

Ahhoz, hogy már az első fordulóban megszülessen a végső döntés, a sikeres jelöltnek külön-külön abszolút többséget kell szereznie a 200 tagú alsóházban és a 81 tagú szenátusban.

A második fordulóban már elegendő a jelenlévő képviselők és szenátorok többségének támogatása, és csupán a harmadik fordulóban kerülne sor a két kamara együttes ülésére és voksolására: ekkor az államfői poszt megszerzéséhez legalább 141 szavazatot kell szerezni.

Felvette a kesztyűt

Tavaly decemberig úgy tűnt, hogy az addigi egyetlen jelölt, Václav Klaus újraválasztása csak formális ügy lesz, ám Jan Svejnar, az Egyesült Államokban élő közgazdászprofesszor elfogadta több párt felkérését, és vállalta a megmérettetést.

Azóta folynak a találgatások és az esélylatolgatások politikai körökben; a megfigyelők szerint a választás esélyese Klaus, de Svejnar sikerét sem lehet kizárni.

A Michigani Egyetem professzorát az ellenzéki szociáldemokraták, a koalíciós zöldek és néhány független szenátor támogatja. Svejnar közölte: megválasztása esetén hajlandó lemondani amerikai állampolgárságról.

A kommunisták dönthetnek?

Az 54 éves közgazdász, aki 1970-ben hagyta el a szocialista Csehszlovákiát, egy televíziós interjúban azt mondta: Cseh- és Morvaország Kommunista Pártját is komoly politikai erőnek tekinti, tárgyalni kíván velük jelöltségének támogatásáról.

Elemzők szerint éppen a kommunista képviselők jelenthetik a mérleg nyelvét az államfői székéért folyó harcban.

Václav Klaust elsősorban volt pártja, az ODS, és néhány kereszténydemokrata honatya támogatja.

Mint Miroslav Topolánek miniszterelnök nemrég nyilatkozta, Klaus esetleges kudarca az ODS-többségű kormány bukását is jelentené.