A londoni rendőrség terrorellenes ügyosztálya - amelynek hatásköre az egész országra kiterjed - Sadiq Khan alsóházi munkáspárti képviselő és választókerülete egyik szintén muszlim, az Egyesült Államokban körözött tagjának két beszélgetését is rögzítette.

Khan 2005-ben és 2006-ban kereste fel Babar Ahmadot, akivel "kényes jogi és személyes jellegű" témákat beszélt meg; a Scotland Yard a lap által látott dokumentumok szerint e két megbeszélést vette fel titokban, lehallgató készülékekkel.

Ahmad évek óta vizsgálati fogságban ül, miután - jóllehet Nagy-Britanniában nem emeltek ellene vádat - az amerikai hatóságok kiadatását kérték. A gyanú ellene az, hogy az 1990-es évek végén tálib és csecsen terroristáknak adományokat gyűjtő internetes honlapot működtetett.

A The Sunday Times szerint a két lehallgatott beszélgetés Ahmad Milton Keynes-i börtönének közösségi termében zajlott le.

A foglyok itt asztaloknál fogadhatják látogatóikat; az asztalok alján vastag, elvileg tömör fából készült panelek választják el egymástól a beszélgetőket.

A beszámoló szerint azonban legalább hat ilyen elválasztó elemben üregeket alakítottak ki lehallgató készülékek számára - a rendőrségi zsargonban ezért "beszélő asztaloknak" nevezi az így preparált bútordarabokat -, és a telepről működő, antennával ellátott hangfelvevő eszközök az épület mennyezetében elhelyezett vevőberendezéshez továbbítják az elhangzottakat. Onnan egy közeli iroda digitális hangrögzítőjébe kerül tovább a lehallgatott beszélgetés.

Khan a gyanúsított gyermekkori barátja, és a kiadatása elleni kampány egyik szószólója. A képviselő az ügyben találkozott a brit belügyminiszterrel, akinek egy 18 ezer aláírással ellátott, Ahmad szabadon engedését követelő petíciót is átadott.

Jack Straw igazságügy-miniszter vasárnap vizsgálatot rendelt el. A tárcaveztő közleményében leszögezte: jóllehet az adott ügy részleteit hivatalosan még nem ismeri, "teljességgel elfogadhatatlannak" tartja alsóházi képviselők beszélgetéseinek rendőrségi lehallgatását.

Ha a képviselő lehallgatásának ténye bebizonyosodik, az több mint negyven éve a legsúlyosabb ilyen jellegű rendőrségi botrány lenne Nagy-Britanniában. Az akkori munkáspárti kormányfő után Wilson-doktrinának nevezett, 1966-ban elfogadott alapelv tiltja választott parlamenti képviselők és kormánytagok beszélgetéseinek titkosszolgálati megfigyelését.

Harold Wilson különböző lehallgatási gyanúk és botrányok után személyesen tett ígéretet e tilalom meghonosítására, és jóllehet ezt azóta sem iktatták törvénybe, az egymást követő brit kormányok rendre megerősítették ezt az elvet.