Infostart.hu
eur:
392.38
usd:
340.98
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Õsellenségek egy teremben

Minden korábbinál félelmetesebb kihívások elé néz a világ - a klímaváltozástól kezdve, a darfúri harcok megfékezésén át a közel-keleti békéig - mondta az ENSZ idei közgyűlését megnyitó beszédében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.

A közvélemény és a nemzetközi média figyelmét azonban az első nap George Bush amerikai elnök beszéde kötötte le, amelyben ismét a szabadság terjesztése mellett szállt síkra.

A januárban hivatalba lépett Ban Ki Mun számára ez főtitkári megbízatása első ENSZ-közgyűlése. A tanácskozáson a 91 tagállam közel 100 elnöke és miniszterelnöke vesz részt.

A főtitkár az esemény előtt azzal próbálta megerősíteni a - például az iraki háború előtt nem sok figyelemben részesített - intézmény tekintélyét, hogy a 21. században ismét az ENSZ az a globális fórum, ahol megállapodnak a megoldásokról.

Az egyik ilyen nagy téma a globális felmelegedés, amelyről épp hétfőn tárgyaltak a tagállamok környezetvédelmi miniszterei.

Bush szabadság-programjáról beszélt

Ban beszédénél nagyobb figyelem kísérte George Bush amerikai elnök felszólalását, aki a nemzetközi platformot ismét arra használta fel, hogy úgynevezett "Szabadság-programját" ismertesse.

Bush az ENSZ alapokmányát idézve arról beszélt, hogy még egy sor országban nem tisztelik az emberi jogokat, ezek megsértői közé sorolta az Irakban és Afganisztánban a nyugati szövetségesek ellen harcoló lázadókat.

"Minden civilizált ország kötelessége, hogy segítsen Libanon, Afganisztán és Irak népének" - mondta. Hozzátette, hogy Belarusz, Észak-Korea, Szíria és Irán olyan brutális rezsimek, amelyek nem tartják tiszteletben az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatát. Amikor Kubát említette, a havannai delegáció kivonult a teremből.

Szankciók a burmai junta ellen

A korábban vártakkal szemben Bush épphogy csak megemlítette Iránt és a nemzetközi híradásokra figyelve inkább Burmával foglalkozott, ahol a legutóbbi hírek szerint a katonaság is megjelent az utcákon, miközben házi őrizetéből börtönbe vitték Ang Szan Szu Csi ellenzéki vezetőt.

Bush bejelentette, hogy az Egyesült Államok további szankciókat vezet be a burmai katonai juntával szemben, amelyről azt mondta: 19 éve megfélemlítéssel irányítja az országot.

Ahmedinedzsád is felszólal

A program szerint a felszólalók közt van Nicolas Sarkozy francia elnök és Mahmud Ahmedinedzsád iráni államfő is, aki a New York-i Columbia Egyetemen tartott előadásában megkérdőjelezte a szeptember 11-i támadások hivatalos verzióját és a Holokausztot, ugyanakkor tagadta, hogy országa atomfegyverhez akarna jutni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs a Portfolio.hu-n megjelent írásukban a 106 egyéni választókerület 19 vármegye és a főváros közötti felosztásának azon matematikai módszerét kereste, mellyel leginkább meg lehet felelni a választási törvény előírásának, miszerint az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos választókerületi méret számtani átlagától maximum 15%-kal térhet el, és ha ez a különbség eléri a 20%-ot, kötelező a kiosztás módosítása. Egy matematikai probléma legoptimálisabb megoldására tettek javaslatot, s ennek során két hátrányos helyzetű vármegyétől elvennének egy-egy egyéni választókerületet, és azokat a szerencsés(ebb) helyzetű Pest vármegyének és Budapestnek adnák. Véleményem szerint az egyéni választókerületek számának – a listás helyek rovására történő – kettővel (108-ra) történő megemelése kézenfekvő megoldás lehetne. Továbbá úgy vélem, a választási rendszer átfogó kezelését az jelenthetné, ha a választás szabályait egy közvetlenül a nép által választott, erős legitimációjú köztársasági elnök alkotná meg egy erre létrehozott szűk grémium élén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×