Az iráni elnök megerősítette azt, amit elemzők már régóta mondtak, hogy Iránnak azért kell az atomprogram - és nagy valószínűséggel az atombomba - hogy nagyhatalommá válhasson. Teherán ugyanakkor hangsúlyozza, hogy békés céljai vannak és a nemzetközi szerződések alapján joga van a teljes atomprogramra.

Mahmud Ahmadinezsád egy nappal azután nyilatkozott, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentésében azt állította: Irán az ENSZ sürgetése ellenére fokozta az urándúsítást. Az anyag szerint az ellenőröknek egyre kevesebb hozzáférést biztosítanak az irániak, bár Teherán ezt tagadja.

Emellett, az elfogultsággal eddig nem vádolható ügynökség első embere, Mohamed el-Baradei azt mondta: ha Irán akarja, legkevesebb három, maximum nyolc éven belül atomfegyvere lehet, ha ezt akarja.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője a Luxemburgban csütörtökön kezdődött amerikai-orosz konferencián beszélt, amelynek témája a nukleáris technológia elterjedése. Azt mondta, az a célja, hogy enyhítse a feszültséget és ezért felvetette, engedni kéne Iránt, hogy az atomprogram egyes elemeit megtarthassa.

Az Egyesült Államok és az európaiak is azonban elutasították, hogy Teherán bármilyen szinten folytathassa az urándúsítást.

Az Egyesült Államok a márciusi intézkedések után új ENSZ-szankciókkal fenyegette meg Teheránt. Diplomáciai tudósítók szerint azonban nem biztos, hogy meg tudja győzni a Biztonsági Tanács minden tagját.

Washington a nyomásgyakorlás eszközeként kilenc hadihajót vezényelt a Perzsa-öbölbe, az iráni partok közelébe.