A világszerte ismert brit természetfilmes, Sir David Attenborough a rákok királyságának nevezte a Karácsony szigetet, miután ott forgatott.

A mintegy 50 millió rák minden évben megteszi az utat az erdő és a tenger között, elborítva az összes partszakaszt.

A természet megóvása érdekében az ausztrál kormány - 1958 óta a sziget Canberra fennhatósága alá tartozik - megtiltotta új foszfátbányák nyitását, mert az veszélyeztetné az olyan ritka állatokat, mint az itteni fregattmadár és egy egyedül itt honos denevérfaj.

A döntést támogatta II. Erzsébet angol királynő férje, Fülöp herceg, és Sir David Attenborough is.

Üdvözölték a tilalmat az ausztrál környezetvédők is, akik ellenezték a bányatársaság terveit, miszerint jelentős kiterjedésű őserdőt taroltak volna le, hogy kitermelhessék a foszfátot.

A környezetvédők szerint a sziget gazdaságát hosszabb távon nem a bányászatra, hanem az ökoturizmusra kell alapozni, és a Karácsony szigetet az Indiai-óceán Galapagosaként lehetne bevezetni a köztudatba.

A sziget mintegy 1.200 lakójából 140-et foglalkoztató bányatársaság csalódottan fogadta a döntést, a cég szerint annak nyomán a lakók több mint fele elvándorolhat.

A vitatott, több milliárd forintnak megfelelő összegért épülő menekülttáborban legfeljebb páran találhatnak munkát.

A bánya mellett lobbizók azzal érvelnek, hogy a sziget kétharmada már jelenleg is védett, és 270 hektár bányává alakítása elfogadható ár a munkahelyek megmentéséért, különösen, hogy a főleg kínai és maláj származású munkások nagy része nem beszél angolul, így esélye sem lenne Ausztráliában munkát találni.