A strasbourgi voksoláson 484 igen, 129 nem, 24 tartózkodó szavazattal elfogadott szövegben a képviselők elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését, és nem értenek egyet a lepárlás támogatásának azonnali eltörlésével sem, ugyanakkor bátorítanák a mérsékelt borfogyasztást.

A magyar képviselők közül a szocialista Tabajdi Csaba úgy fogalmazott: a terv oda vezethet, hogy "a borosgazdák nem a lopót, hanem az uniós borreformot szívhatják meg". A néppárti Glattfelder Béla úgy vélte: a borreform során az a legfontosabb, hogy az európai bor versenyképességét a nemzetközi piacokon és a belső piacainkon is növeljék.

Az Európai Unió világszinten a bor első számú termelője, első számú fogyasztója és első számú exportőre - emlékeztet a görög Katerina Baceli saját kezdeményezésű, véleményadó jelentésében. Az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal, az EU adja a világ bortermelésének 60 százalékát.

A képviselők szerint az európai borágazat reformja fő céljának az ágazat dinamikusabbá és versenyképesebbé tételének kell lennie anélkül, hogy az piacvesztéssel járna, figyelembe véve az európai bortermelők és borfogyasztók érdekeit, az európai borászati hagyományok tiszteletben tartását, valamint az európai borok minőségét és hitelét.

Ezzel szemben azonban "a tömeges és válogatás nélkül történő kivágás tervét makacsul javasló forgatókönyv indokolatlan támadást intéz az európai borászati örökség ellen, például a legérzékenyebb termelési övezetekben, és alkalmatlan mind az európai túltermelés elkerülésére, mind az ágazat versenyképességének megerősítésére az egyre bővülő világpiacon" - áll a jelentésben.A dokumentumban az is olvasható, hogy az Európai Bizottság tervezetével "az európai bortermelés olyan szerkezeti átalakítását tervezi, amely a termelés néhány szőlész-borász nagytermelő kezében történő összpontosításához és az előállított borok jellegtelen egyformaságához vezet, és amely veszélybe sodorja az európai borok sokszínűségét és számos európai régió gazdasági, társadalmi és kulturális gazdaságát".

A jelentés vitájában felszólalva Glattfelder Béla a nemzetközi kereskedelmi bizottság nevében azt mondta: a reform központi eleme nem lehet a kivágás támogatása.

A néppárti politikus úgy vélte, hogy amennyiben mégis támogatják a kivágást, akkor ennek azokra a régiókra kell koncentrálnia, ahol jelenleg is a felesleget termelik.

Tabajdi Csaba felszólalásában egyetértett Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos asszonnyal, hogy a mélyreható és radikális reform szükséges és elkerülhetetlen.

A néppárti képviselő leszögezte: az Európai Parlament többsége egyetért abban, hogy a kivágásnál fontosabb a szerkezetváltás, a modernizáció.

Nagy veszélye annak, hogy az új tagállamok szegényebb gazdái túl sok szőlőt vágnak ki - tette hozzá.