Putyin elnök a Grúziáról rendezett parlamenti vita előtt szólalt fel. Az állami Dumában képviselők egy csoportja olyan nyilatkozatot akar elfogadtatni, amely "oroszellenesnek" és "antidemokratikusnak" nevezné a kaukázusi köztársaság magatartását.

A két ország között már jó ideje nem baráti a viszony. A 2003-as, úgynevezett "rózsás forradalomban" hatalomra került Mihail Szaakasvili, Grúzia fiatal, nyugatos beállítottságú elnöke például tavaly nem jelent meg Moszkvában a győzelem napi parádén. Oroszország pedig higiéniai okokra hivatkozva kitiltotta az orosz piacról az addig népszerű grúz ásványvizet és bort.

További feszültséget váltott ki, amikor Grúziában a múlt héten kémkedés vádjával elfogtak, majd később szabadon engedtek négy, ott szolgáló orosz katonatisztet.

Kölcsönös nemtetszés

Moszkvában már régóta nemtetszéssel figyelik, hogy a volt szovjet tagköztársaság egyre inkább a nyugat felé fordul és deklarált céljává tette a NATO-hoz való csatlakozást. Szergej Lavrov külügyminiszter azzal vádolta meg Grúziát, hogy az Mihail Szaakasvili közelmúltbeli, washingtoni útja után tartóztatta le az orosz tiszteket, tehát, mintegy amerikai sugalmazásra cselekedett. Azt is felvetette, hogy az Oroszországból Grúziába kerülő pénz nagy részét fegyverekre költik.

Grúziában ugyanakkor az szül ellenszenvet, hogy Moszkva inkább két szakadár grúziai terület, Abbázia és Dél-Oszétia pártját fogja, a területi integritás helyreállítására vágyó Tbiliszivel szemben.

Oroszország most azzal próbálja szorongatni Grúziát, hogy utazási és postai embargót vezetett be. Emiatt az Oroszországban élő egymilliónyi grúz nem, vagy csak nagyon nagy jutalék ellenében tud rokonainak pénzt küldeni, pedig a grúz gazdaság nagyban függ az onnan évente befolyó több száz millió dollártól. A tbiliszi kormány szerint a büntető intézkedések akár másfél százalékkal is csökkenthetik az ország GDP-jét.

A feszültség miatt ugyanakkor Moszkva fel akarja gyorsítani csapatai kivonását, amelyeknek egy megállapodás szerint 2008-ig kell elhagyniuk az országot.