INFORÁDIÓ
2022. október 7. péntek
Amália

háború

ukrajna

oroszorszag

konfliktus

Ukrán katonák M777 ágyúval lövik az orosz erőket a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2022. június 6-án.

Szenes Zoltán: megváltozott a helyzet a déli fronton az új fegyverek érkezésével

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az ukrajnai háború sajátosságairól és a konfliktus befejezésének esélyeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szenes Zoltán professor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke.

Négy műveleti térben zajlik a háború: a szárazföldön, a levegőben, a vízen és a kibertérben - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szenes Zoltán. A professor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az oroszok új technikákat is bevetnek, náluk arányait tekintve még mindig a régebbiek dominálnak.

A katonai szakértő példaként azt említette, hogy a háború előtt Oroszországnak 20 ezer "bekonzervált" harckocsija és 3200 rendszerben lévő. A legmodernebbekből viszont csak mintegy 150 darabbal rendelkezett. Szenes Zoltán ezzel magyarázta, hogy a jelenlegi konfliktusban

Moszkva bizonyos visszafogottságot tanúsít, nehogy a legkorszerűbb technikai eszközei semmisüljenek meg.

Ez ugyanakkor összhangban van a csapatok előképzettségével is, vagyis nincs elég olyan katonájuk, aki a legkorszerűbb fegyverekkel tudna harcolni.

Ami a légierőt illeti, azt mondta, hogy bár az oroszoknak itt fölényük van, de nem sikerült kivívniuk a légtér feletti teljes uralmat. Ugyan február 24-én sikerült megsemmisíteniük a hét nagy ukrán katonai repteret és bázist, de a légvédelmet nem tudták teljesen kiiktatni. Így, az ukrán kézben lévő, rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták, mint amilyen az amerikai Stinger vagy a brit Starstreak, nem engedi meg a harci repülők tömeges alkalmazását. Az orosz légierő viszont főként nem irányított rakétákat használ, amelyekhez látni kell a célt, ezért be kell repülni a légvédelmi fegyverek hatósugarába.

Az oroszok egyébként a helikoptereket sem úgy használják, mint az amerikaiak.

Náluk a fő csapásmérő erő a tüzérség, az a "háború istene"

- folytatta a hadtudományi szakértő.

De a légierő használja a tengert is. Egyrészt az orosz fekete-tengeri flotta hajói cirkálórakétákkal lövik az ukrán célpontokat, másrészt a légierő gépei is gyakran a tenger felől támadnak.

A szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy miközben a kibertérben korlátozások nélkül zajlik a háború, a hadviselés nem terjed ki az űrre. Az oda telepített eszközöket ugyanis mindkét fél használja. Ha az oroszok itt akarnának hadműveleteket indítani, akkor biztosan kudarcot vallanának. Ugyanakkor

nekik is szükségük van a műholdas navigációra és a kommunikációra.

Sajátos módon a telekommunikáció a háború kitörése óta szinte zavartalanul működik egész Ukrajna területén - mondta Szenes Zoltán. Hogy szemléltesse a helyzet furcsaságát, a szakértő elmondta, hogy az egyik felderítő műhold, amely közösségi alapon készít képeket, már közvetlenül a háború február 24-i kitörése előtt néhány órával rögzítette, ahogy Belgorod környékén támadásra készülnek az orosz csapatok. Ezeket a felvételeket aztán egy civil közzé is tette a világhálón.

Mi jelenthetne "kiszállási" pontot a konfliktusból?

Szenes Zoltán egyelőre nem lát ilyet. Az ukrán oldalon a szélsőségesek még a Krím-félszigetet és a két kis szakadár népköztársaságot is vissza akarják foglalni. Mások viszont megelégednének a február 24-i állapotok visszaállításával is. Az oroszoknál pedig állandóan változnak a stratégiai célok, szó volt már a teljes ukrán rendszer megdöntéséről is.

A szakértő szerint ezért az éppen aktuális ukrán és orosz politikai irányzat fogja majd eldönteni, hogy megvalósultak-e már a háborús törekvések, be lehet-e már fejezni a harcokat.

Az ukránok részéről a minimális cél Donyeck megye visszafoglalása lehet, de az ukránoknál és persze az oroszoknál is vannak szélsőségesek - a héják -, akik többet akarnak. Az orosz szélsőségesek Odesszát akarják és azt, hogy a Dnyeperig törjön előre a hadsereg. Sőt, Medvegyev volt elnök és kormányfő, aki most is nagyon komoly tisztséget tölt be, már Ukrajna teljes felosztását sem tartja elképzelhetetlennek.

Minden attól függ, hogy mennyi erő van a két oldalon a háború folytatására

- hangsúlyozta az NKE tanára.

Ami az erőket, illetve azok veszteségeit illeti, Szenes Zoltán szerint ellentmondásosak az adatok. Ukrajna GDP-je például 40-50 százalékkal csökkent, így a háborút csak hitelekből, külföldi segítséggel tudják pénzelni.

De az oroszok veszteségei is óriásiak. A CIA szerint eddig körülbelül 15 ezer orosz katona halhatott már meg és kétszer ennyi lehet a sebesült. Az ukránok még ennél is nagyobb orosz veszteségekről számolnak be.Moszkva viszont az ukrán veszteségeket tartja ezeknél is nagyobbnak.

Az oroszok egyelőre még nem akarnak általános mozgósítást, és a csapatokat önként jelentkezőkkel próbálják feltölteni, de ez nem megy könnyen. Vlagyimir Putyin elnök már utasítást adott, hogy minden körzet állítson ki egy zászlóalj harccsoportot. Viszont a háború már annyira népszerűtlen, hogy ezekbe az egységekbe csak jelentős összegért találnak embereket.

Hogyan változott a harcmodor és a fegyverzet?

Szenes Zoltán kitért arra is, hogy milyen változások történtek a taktika és a fegyverzet terén. A háború első tíz napjában az oroszok egy nagyon modern, mélységi hadviselést alkalmaztak. Ezzel azonban nem sikerült elérniük a legfontosabb politikai célt: nem tudták elfogni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Aztán az is bebizonyosodott, hogy a városi hadműveletekben - Harkivban, Mariupolban -

a közelharcban az ukránok nagyon erősek.

Főleg a páncéltörő képességeik okoztak nagy meglepetést és komoly veszteségeket az oroszoknak.

A gyors orosz előrenyomulások idején pedig a hadtápot támadták az ukránok, ami komoly ellátási nehézségeket okozott a támadó csapatoknak. Lényegében a gyors mozgásos hadviselés csak korlátozottan tudott működni - vélekedett Szenes Zoltán.

Ráadásul az orosz támadó erő kisebb is volt (200 ezer fő), mint az ukrán hadsereg (akkor 240 ezer).

Márpedig, a klasszikus hadászati elvek szerint, a támadónak legalább háromszoros fölényben kell lennie.

Májustól aztán - a háború második szakaszában - a nagy veszteségek miatt, az oroszok egyre inkább régebbi haditechnikát kezdtek bevetni, például T-62-es harckocsikat.

Viszont megmaradt az orosz tüzérség kezdeti, 8-10 szeres fölénye. Így áttértek a felőrlő háborúra, amiben az oroszok mindig is jók voltak: lőttek és mentek előre. Ehhez nagyon sok lőszer kell, és az, hogy a muníció közel legyen a frontvonalhoz. Ezen a helyzeten - különösen a déli fronton - változtatott az, hogy megérkeztek az ukránokhoz az amerikai HIMARS rakéta sorozatvetők. Nemrég tették közzé, hogy ezekkel a fegyverekkel

az ukránok már ötven, nagyon fontos orosz célpontot lőttek ki,

köztük legalább harminc lőszer- vagy üzemanyagraktárat. Így aztán az orosz tüzérség fölénye is 3-5-szörösre olvadt. Látszik is ez a keleti fronton, az előrenyomulásuk sebességén - hangoztatta az InfroRádió Aréna című műsorában Szenes Zoltán professor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára.

Nyitókép: MTI/EPA

Kapcsolódó hang

Négy műveleti térben zajlik a háború
 
Kiszállási pont a háborúban
 
Fegyverrendszerek
 
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018