eur:
394.13
usd:
364.98
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Ukrán katonák M777 ágyúval lövik az orosz erőket a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2022. június 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA

Szenes Zoltán: megváltozott a helyzet a déli fronton az új fegyverek érkezésével

Az ukrajnai háború sajátosságairól és a konfliktus befejezésének esélyeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szenes Zoltán professor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke.

Négy műveleti térben zajlik a háború: a szárazföldön, a levegőben, a vízen és a kibertérben - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szenes Zoltán. A professor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az oroszok új technikákat is bevetnek, náluk arányait tekintve még mindig a régebbiek dominálnak.

A katonai szakértő példaként azt említette, hogy a háború előtt Oroszországnak 20 ezer "bekonzervált" harckocsija és 3200 rendszerben lévő. A legmodernebbekből viszont csak mintegy 150 darabbal rendelkezett. Szenes Zoltán ezzel magyarázta, hogy a jelenlegi konfliktusban

Moszkva bizonyos visszafogottságot tanúsít, nehogy a legkorszerűbb technikai eszközei semmisüljenek meg.

Ez ugyanakkor összhangban van a csapatok előképzettségével is, vagyis nincs elég olyan katonájuk, aki a legkorszerűbb fegyverekkel tudna harcolni.

Ami a légierőt illeti, azt mondta, hogy bár az oroszoknak itt fölényük van, de nem sikerült kivívniuk a légtér feletti teljes uralmat. Ugyan február 24-én sikerült megsemmisíteniük a hét nagy ukrán katonai repteret és bázist, de a légvédelmet nem tudták teljesen kiiktatni. Így, az ukrán kézben lévő, rövid hatótávolságú légvédelmi rakéták, mint amilyen az amerikai Stinger vagy a brit Starstreak, nem engedi meg a harci repülők tömeges alkalmazását. Az orosz légierő viszont főként nem irányított rakétákat használ, amelyekhez látni kell a célt, ezért be kell repülni a légvédelmi fegyverek hatósugarába.

Az oroszok egyébként a helikoptereket sem úgy használják, mint az amerikaiak.

Náluk a fő csapásmérő erő a tüzérség, az a "háború istene"

- folytatta a hadtudományi szakértő.

De a légierő használja a tengert is. Egyrészt az orosz fekete-tengeri flotta hajói cirkálórakétákkal lövik az ukrán célpontokat, másrészt a légierő gépei is gyakran a tenger felől támadnak.

A szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy miközben a kibertérben korlátozások nélkül zajlik a háború, a hadviselés nem terjed ki az űrre. Az oda telepített eszközöket ugyanis mindkét fél használja. Ha az oroszok itt akarnának hadműveleteket indítani, akkor biztosan kudarcot vallanának. Ugyanakkor

nekik is szükségük van a műholdas navigációra és a kommunikációra.

Sajátos módon a telekommunikáció a háború kitörése óta szinte zavartalanul működik egész Ukrajna területén - mondta Szenes Zoltán. Hogy szemléltesse a helyzet furcsaságát, a szakértő elmondta, hogy az egyik felderítő műhold, amely közösségi alapon készít képeket, már közvetlenül a háború február 24-i kitörése előtt néhány órával rögzítette, ahogy Belgorod környékén támadásra készülnek az orosz csapatok. Ezeket a felvételeket aztán egy civil közzé is tette a világhálón.

Mi jelenthetne "kiszállási" pontot a konfliktusból?

Szenes Zoltán egyelőre nem lát ilyet. Az ukrán oldalon a szélsőségesek még a Krím-félszigetet és a két kis szakadár népköztársaságot is vissza akarják foglalni. Mások viszont megelégednének a február 24-i állapotok visszaállításával is. Az oroszoknál pedig állandóan változnak a stratégiai célok, szó volt már a teljes ukrán rendszer megdöntéséről is.

A szakértő szerint ezért az éppen aktuális ukrán és orosz politikai irányzat fogja majd eldönteni, hogy megvalósultak-e már a háborús törekvések, be lehet-e már fejezni a harcokat.

Az ukránok részéről a minimális cél Donyeck megye visszafoglalása lehet, de az ukránoknál és persze az oroszoknál is vannak szélsőségesek - a héják -, akik többet akarnak. Az orosz szélsőségesek Odesszát akarják és azt, hogy a Dnyeperig törjön előre a hadsereg. Sőt, Medvegyev volt elnök és kormányfő, aki most is nagyon komoly tisztséget tölt be, már Ukrajna teljes felosztását sem tartja elképzelhetetlennek.

Minden attól függ, hogy mennyi erő van a két oldalon a háború folytatására

- hangsúlyozta az NKE tanára.

Ami az erőket, illetve azok veszteségeit illeti, Szenes Zoltán szerint ellentmondásosak az adatok. Ukrajna GDP-je például 40-50 százalékkal csökkent, így a háborút csak hitelekből, külföldi segítséggel tudják pénzelni.

De az oroszok veszteségei is óriásiak. A CIA szerint eddig körülbelül 15 ezer orosz katona halhatott már meg és kétszer ennyi lehet a sebesült. Az ukránok még ennél is nagyobb orosz veszteségekről számolnak be.Moszkva viszont az ukrán veszteségeket tartja ezeknél is nagyobbnak.

Az oroszok egyelőre még nem akarnak általános mozgósítást, és a csapatokat önként jelentkezőkkel próbálják feltölteni, de ez nem megy könnyen. Vlagyimir Putyin elnök már utasítást adott, hogy minden körzet állítson ki egy zászlóalj harccsoportot. Viszont a háború már annyira népszerűtlen, hogy ezekbe az egységekbe csak jelentős összegért találnak embereket.

Hogyan változott a harcmodor és a fegyverzet?

Szenes Zoltán kitért arra is, hogy milyen változások történtek a taktika és a fegyverzet terén. A háború első tíz napjában az oroszok egy nagyon modern, mélységi hadviselést alkalmaztak. Ezzel azonban nem sikerült elérniük a legfontosabb politikai célt: nem tudták elfogni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Aztán az is bebizonyosodott, hogy a városi hadműveletekben - Harkivban, Mariupolban -

a közelharcban az ukránok nagyon erősek.

Főleg a páncéltörő képességeik okoztak nagy meglepetést és komoly veszteségeket az oroszoknak.

A gyors orosz előrenyomulások idején pedig a hadtápot támadták az ukránok, ami komoly ellátási nehézségeket okozott a támadó csapatoknak. Lényegében a gyors mozgásos hadviselés csak korlátozottan tudott működni - vélekedett Szenes Zoltán.

Ráadásul az orosz támadó erő kisebb is volt (200 ezer fő), mint az ukrán hadsereg (akkor 240 ezer).

Márpedig, a klasszikus hadászati elvek szerint, a támadónak legalább háromszoros fölényben kell lennie.

Májustól aztán - a háború második szakaszában - a nagy veszteségek miatt, az oroszok egyre inkább régebbi haditechnikát kezdtek bevetni, például T-62-es harckocsikat.

Viszont megmaradt az orosz tüzérség kezdeti, 8-10 szeres fölénye. Így áttértek a felőrlő háborúra, amiben az oroszok mindig is jók voltak: lőttek és mentek előre. Ehhez nagyon sok lőszer kell, és az, hogy a muníció közel legyen a frontvonalhoz. Ezen a helyzeten - különösen a déli fronton - változtatott az, hogy megérkeztek az ukránokhoz az amerikai HIMARS rakéta sorozatvetők. Nemrég tették közzé, hogy ezekkel a fegyverekkel

az ukránok már ötven, nagyon fontos orosz célpontot lőttek ki,

köztük legalább harminc lőszer- vagy üzemanyagraktárat. Így aztán az orosz tüzérség fölénye is 3-5-szörösre olvadt. Látszik is ez a keleti fronton, az előrenyomulásuk sebességén - hangoztatta az InfroRádió Aréna című műsorában Szenes Zoltán professor emeritus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×