Azt mondta, hogy valamit nem mondott el Márki-Zay Péter magáról, és ha nem teszi meg, akkor majd április 3-ig el fogja mondani. Tűkön ül mind a két oldal biztos. Mi lehet az?

Toroczkai László: Adjunk azért esélyt Márki-Zay Péternek, hogy elmondjon magáról mindent. Én egy korábbi interjúban hoztam azt szóba, hogy neki arról be kellene számolnia, hogy van-e a magyar állampolgárságon kívüli más állampolgársága is, tehát tett-e esküt más állam alkotmányára. Tudomásom szerint az újkori demokrácia történetében nem volt Magyarországnak olyan miniszterelnöke, aki egy másik államra is tett esküt, szerintem ez nemzetbiztonsági kockázat nemcsak egy miniszterelnök, hanem egy parlamenti képviselő esetében is. Ezért én várom, hogy elmondjon mindent.

Mi van még? Itt ült múlt héten, és azt mondta, hogy kanadai állampolgár is, és nem is mond le róla. Miért tenné?

Toroczkai László: Ha én ezt nem hozom szóba egy rádiós beszélgetésen, akkor egészen biztos vagyok abban, hogy ezt nem mondja el. Hódmezővásárhely nagyon közel van Ásotthalomhoz. Mind a két település, amit ő vezet meg amit én vezetek, Csongrád-Csanád megyében van. Én az utcájában a szomszédait is ismerem, szerintem ő egy szerepet játszik, rendkívül képmutató, kezdve attól, hogy nagyon visszatetsző, ha egy politikus minden interjúját azzal kezdi, ő már megint volt vasárnap misén.

Azt akarja róla elmondani, hogy ő képmutató ember?

Toroczkai László: Nem. Azt akarom róla elmondani, hogy globalistáknak dolgozik, azoknak dolgozik, akik ezt az országot már nagyon régóta tönkreteszik, és egyébként nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon új világrendet hirdettek.

Hogyan kell elképzelni, hogy globalistáknak dolgozik? Munkaszerződése van, fizetik?

Toroczkai László: Egy miniszterelnök-jelölt, ha a globalistáknak dolgozik, akkor azt nem munkaszerződéssel teszi. Mivel ezt nehezebb bizonyítani, ezért adnék neki egy esélyt, mondja el ő. Beszéljen arról, hogy pontosan mit csinált az Amerikai Egyesült Államokban, mit csinált Kanadában, de arra is válaszolnia kell, hogy miután a Jobbik még nemzeti pártként támogatta a kampányát, győzelme után miért ment át azonnal Botka Lászlóhoz, és miért állt át a globalista oldalra a nemzeti oldalról.

Mennyi időt ad neki, hogy azt, amit ön most sejtet, elmondja?

Toroczkai László: Április 3-ig.

Az már a választás napja.

Toroczkai László: Remélem, úgy járunk most, mint korábban, amikor arra kértem, hogy beszéljen az állampolgárságairól.

Lényegében azt szeretné tőle, ha valamiféle megbízásról beszélne, amit ön szerint valakitől kapott?

Toroczkai László: Igen, és ennek köze van az Amerikai Egyesült Államokban töltött időszakához.

Dúró Dóra: Azt nem lehet nem észrevenni, hogy azokban a stratégiai kérdésekben, amelyek most Magyarország jelenét és jövőjét is meghatározzák, a baloldal még a Fidesz globalista politikájára is rátett sok lapáttal. Példaként említeném a koronavírus-járvány kezelését, amelynek a gazdasági következményei rendkívül súlyosak Magyarországra nézve is. A Fidesz-kormány hozott bizonyos korlátozásokat, amelyeket egyébként egyedüli pártként a Mi Hazánk Mozgalom kritizál, annak társadalmi következményei miatt. A Márki-Zay Péter vezette baloldal azonban még több lezárást, még több korlátozást szeretett volna. Aztán, ha megnézzük, hogy a szomszédunkban dúló háború kapcsán mi a baloldalnak a politikája, akkor azt látjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselik a magyar érdekek helyett. Márki-Zay Péter ugyanis már akkor elkezdett magyar, illetve NATO-katonák bevetéséről és fegyverek szállításáról beszélni, amikor erre senki nem szólította fel. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt magától hozta fel, hogy Magyarország katonákkal és fegyverekkel csatlakozzon a háborúba, ami úgy gondolom, hogy minden józan gondolkodású ember érzésével szembe megy. Az első napokban a biztonságról, a békéről, a kárpátaljai magyar emberek biztonságáról kellett volna beszélni, és nem önként jelentkezni arra, hogy katonákat és fegyvereket vigyünk Ukrajnába.

Nem gondolnak bele túl sokat abba a televíziós interjúba, amikor arról beszélt, hogy azt kell csinálni, amit a szövetségesünk, a NATO ebben a helyzetben kér?

Dúró Dóra: Óhatatlanul minden egyes háborúban vannak ártatlan áldozatok, de úgy gondolom, hogy először a humanitárius ösztön ébred fel az emberekben. A Mi Hazánk Mozgalom nagyon sok helyen segített, akár ukrán menekülteknek is. Toroczkai László polgármesterként járt a határon, és saját településének az infrastruktúráját is felajánlotta. Tehát a józan gondolkodású emberekben a segítségnyújtás, a humanitárius ösztön az, ami feléled és nem az, hogy akkor küldjünk oda katonákat. Csak a globalista oldal volt az, amely az első pillanattól kezdve erről beszélt.

Toroczkai László: Fontos hozzátenni, hogy mindezt szolgalelkűen tették. Valószínűleg a nyilatkozatok után kaptak egy telefont, mert Márki-Zay Péter és még Fekete-Győr András is azonnal visszakozott, ami azt mutatja, hogy ők sietnek kiszolgálni a globalista érdekeket. Még a NATO sem kért tőlünk semmit, de ők már fölajánlották, hogy küldjünk fegyvereket és küldjünk katonákat is. Az egy más kérdés, hogy a Fidesz pedig folytatta a kettős beszédet. Az EU-csúcson egészen mást képvisel, mint amit itthon hallunk tőle. Magyarországon azt mondja a Fidesz, hogy megvédte az érdekeinket, az orosz gáz- és olajszállítmányokra nem lesz szankció. Erre kiderült, hogy Brüsszelben egészen másról döntöttek, amihez persze a Fidesz szokás szerint asszisztált, és megszavazta ezeket a globalista döntéseket. Arról döntöttek a versailles-i csúcson, hogy 2027-ig fokozatosan leválasztják Európát az orosz nyersanyagról. Sőt, már ebben az évben az energiahordozók kétharmadát elveszítheti Európa, ez pedig totális gazdasági összeomlást okoz, mert ha a német gazdaság letérdel, akkor a magyar gazdaság teljesen össze fog roppanni.

A programjukban, ha jól olvastam, akkor az szerepel, hogy más állam gazdasági letérdelése nem kell, hogy térdre kényszerítse a Magyarország gazdaságot is. Jól értem?

Toroczkai László: Jól érti. Olyan kiszolgáltatott helyzetbe, mint amibe most került, Magyarország nem kerülhet többet. Valamilyen szintű biztonság kell hazánknak.

Dúró Dóra: A háború különösen rávilágít arra, hogy az élelmiszer-biztonságunk, illetve -ellátásunk a XXI. században is kulcskérdés lesz. Láttuk Ukrajnában, hogy a háború kitörése után egy nappal háromszorosára nőtt a liszt az ára, és tudjuk, hogy Magyarország most is rendkívüli mértékben ki van szolgáltatva olyan termékek gyártóinak, amelyeket egyébként mi is meg tudnánk csinálni. Nekünk erről szól a programunk. A helyben megtermelt élelmiszert helyben kell feldolgozni, amihez több száz üzemet kell létrehozni Magyarországon. Ez az ott élőknek kiszámítható jövőképet nyújtana és az élelmiszer-ellátásunkat is biztosítani tudnánk. Szakértők egyetértenek abban, hogy Magyarország nagyjából húszmillió ember élelmezését tudná megtermelni. Sajnos azt, hogy mi agrár adottságú ország vagyunk, sem a Fidesz, sem a balliberálisok az elmúlt harminc évben nem vették figyelembe, illetve oligarcháknak szolgáltatták ki a magyar mezőgazdaságot. Sok esetben zsebszerződésekkel, főleg a Dunántúlon több megyényi területet már elkótyavetyéltek, amelyeknek a visszaszerzése is rendkívül fontos lenne.

Még mielőtt rátérnék a program részleteire, a politikafüggők kedvéért kérdezem, hogy ki vagy mi most a Mi Hazánk politikai konkurenciája itthon?

Toroczkai László: Mi látjuk a hazánkat, Magyarországot, a magyar népet, mi a magyarok pártja vagyunk és ezt nem is szégyelljük. Mi ezt büszkén valljuk, hogy Magyarország a magyaroké, és egészen máshogy gondolkodunk, mint a többi párt. Volt olyan erő, amit közelről is láttuk és tudjuk, hogyan működnek onnantól, ha mondjuk, mint a balliberális oldalon Ron Werber, a Fidesznél pedig Finkelstein írja a választási programot. Persze, ha van egyáltalán választási program, mert a Fidesznek most már nagyon régóta nincsen. Azt mondják csupán, hogy „folytatjuk". A kormánypártok tehát semmiféle programmal nem tisztelték meg a magyarokat, a balliberális oldalon pedig három héttel a választások előtt egy súgógép segítségével ismerteti Márki-Zay Péter, hogy mit szeretnének. De a programjukat nem tudja fölmutatni, nincs neve és még csak ki sem nyomtatták. Mi három évvel ezelőtt kezdtük el kikérni az emberek véleményét. A magyar gazda mondta meg, hogy mi legyen a mezőgazdaságot érintő fejezetben, az oktatáspolitikánkat pedig magyar pedagógusok alkották. Az elnökség tagjai, az elnökhelyettes asszony, illetve jómagam voltunk azok, akik aztán végül megírtuk a programot több száz javaslat, észrevétel alapján. Ez az a program, ami tényleg talpra tudja állítani Magyarországot. A mi kampányunk nem arról szól, amiről a Fidesz és a balliberális oldalé. A Fidesznél az volt a fő hír a kampányban, hogy Orbán Viktor disznót vágott Öttömösön, a balliberálisoknál pedig arról, hogy éppen összeverik-e egymást egy-egy fórumon a jobbikos és a DK-s jelöltek. Mi ehelyett dolgoztunk, összeállítottunk egy programot, amivel nemcsak a magyar nemzetgazdaságot lehet megteremteni, hanem két év alatt fel lehet húzni Magyarországon szinte mindenkinek a fizetését, bérét, mert nekünk erre is van egy forradalmi programjavaslatunk. A mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-feldolgozó ipar kiemelt ágazat lenne a mi elképzelésünk szerint. De az nemcsak arra szolgálna, hogy élelmiszert, méghozzá jó minőségű és megvehető áron kínált élelmiszert adjunk a magyar embereknek. De ez a program már érinti az egészségügyet és a gazdaságot is, hiszen az egészséges táplálkozás alapja a jó egészségnek, a helyi munka pedig a fizetéseket felhúzná fel. Mi hétszáz üzem építésével kezdenénk a kormányzásunk első évét, ahol garantált európai szintű bérek lennének. Az a jó hírem, hogy talán a történelem első olyan pártja vagyunk, amely még be sem került a parlamentbe, de a programját már elkezdte megvalósítan, a hétszáz feldolgozó üzemből egyet ugyanis már átadtunk a Virradat program keretében Ásotthalmon. 300 millió forintból építettük fel a batátacsipszüzemet, amelynek üzemvezetői állására 22-en jelentkeztek. Szegedről, multiktól jönnek ki érdeklődni munkavállalók, mert olyanok a munkakörülmények, illetve olyan jó béreket tudunk kínálni. Ezek állami támogatással épülő üzemek, ez azt jelenti, hogy a profit az államkasszába, jelen esetben az ásotthalmi önkormányzat kasszájába megy. Mi ebből tudunk adót csökkenteni, ebből tudunk nyugdíjat emelni. És ha már itt tartunk, mi egy jogszabállyal lezárnánk az olcsó külföldi munkavállalók előtt a határokat, legyen az indiai vagy akár ukrán, mi csak magyaroknak szeretnénk munkahelyet létesíteni. Itt már csak egyetlenegy feladata lenne egy mihazánkos kormánynak, azonnal drasztikusan adót és terheket kell csökkenteni. Az áfát nem egy százalékkal kell levinni, hanem akár hússzal, hogy egy magyar munkaadó is ki tudja a magasabb béreket fizetni.

Bocsánat, amikor minden állami tulajdonú volt, azt szocializmusnak hívták, de meg is bukott.

Toroczkai László: Én is kaptam már újságíróktól hasonlóképpen olyan kérdést, hogy nem gondolom, hogy ez egy baloldali program? És mondtam, hogy engem ez nem érdekel, hogy minek minősítenek minket.

Nem a minősítés az érdekes benne, hanem hogy ilyen modell volt már.

Toroczkai László: A program természetesen különbözik a kommunista államosítástól, arról szól, hogy itt az állam beruház. Nem teljesen fölöslegesen önti ki az ablakon a pénzt, mint a Fidesz-kormány, hanem megtérülő befektetésként használja fel, ami azt jelenti, hogy legalább 50 százalékig részvény formájában a magántulajdon később megjelenhet ezekben az üzemekben. Tehát mi egy injekciót, egy nagy lökést szeretnénk adni a vállakozóknak a magyar nemzetgazdaság megteremtéséhez.

Miben különbözik a Mi Hazánk a Jobbiktól leginkább?

Dúró Dóra: Már az alakulásunk erkölcsi többletet jelent akár a Jobbikhoz, akár az összes többi párthoz képest, egyedülálló az egész harmincéves politikatörténetben Magyarországon. A Mi Hazánkat ugyanis olyan politikusok alapították, illetve olyanok csatlakoztak hozzá a Jobbikból, akik a saját egzisztenciájukat kockára tették vagy legalábbis rosszabbul jártak, mert a Mi Hazánkat választották. Az a pártszakadás, amelyet 2018-ban a Jobbik megélt, valójában arról szólt, hogy azok, akik ott maradtak és megtarthatták az állásaikat, fizetéseiket, az elvek feladását választották. Akik velünk jöttek a Mi Hazánkba, ők az elveiket választották a politikából adódó egzisztenciájuk helyett, és ez egy olyan erkölcsi többlet, amely megkülönbözteti a Mi Hazánkat a Jobbiktól is és minden más párttól is. Nem is feltétlenül a Jobbikhoz kell hasonlítani, amit mi képviselünk, hiszen nálunk sokan már a MIÉP-ben elkezdték a politizálást, sőt, az idősebbek az MDF-ből indultak.

Elsőként állítottak országos listát, ami azt jelenti, hogy elsőként gyűjtötték össze az ehhez szükséges összes papírt, dokumentumot. Hol tartanak a pártszervezéssel?

Toroczkai László: Mi egy új párt vagyunk, 2018-ban a Jobbik szakadása után jöttünk létre, az ásotthalmi pusztán bontottunk zászlót pénz és paripa nélkül. Óriási erőfeszítéseket tett a tagságunk az elmúlt évben ezért a pártért, itt például mindenki, beleértve engem is, a civil munkája mellett dolgozik. Én is főállású polgármester vagyok majdnem 200 kilométerre a fővárostól, minden nap dolgoztunk, és amellett építettük ezt a szervezetet. Ki merem jelenteni, hogy ilyen óriási hátrány után, amivel mi indultunk a többi párttal szemben, már a legjobb aktivistahálózattal rendelkezünk. A Fidesznél és a balliberális oldalon is fizetett emberek, fizetett cégek vannak. Alkalmazottakat vezényelnek ki például a Békemenetre, ahová nagyon sokakat buszokkal szállítanak. Mi nem így csináltuk végig az elmúlt éveket, a lelkesedés, a hazaszeretet és az önzetlenség hajtja a mi aktivistáinkat. Jelenleg egyetlenegy politikai erő sem tud olyat felmutatni, amit mi, hiszen mi vidéken bontottuk zászlót, de látszik, hogy most már a főváros minden pontján és a vidék minden egyes pontján, mindenhol ott van már a Mi Hazánk Mozgalom.

Országos pártnak számítanak, a haza le van fedve mihazánkos alapszervezetekkel?

Dúró Dóra: Természetesen.

Ahol van egy telefon, van egy kávéfőző, ha oda bemegy valaki a hidegből, akkor meg tudjon melegedni, így kell elképzelni most már?

Dúró Dóra: Infrastruktúránk nincsen, mivel állami támogatás nélkül működő párt vagyunk, de szervezeteink ennek ellenére vannak. A koronavírus miatti lezárások nagyban visszavetették a pártépítést, hiszen sokáig nem lehetett hol megtartani az összejöveteleket, és közösségépítő programokat sem lehetett szervezni. Ennek ellenére ki merem jelenteni, hogy három olyan párt van az országban, amelynek komoly szervezettsége van, ez a Fidesz, a Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk Mozgalom. Megkockáztatom, hogy önálló országos listát teljesen törvényes keretek között aktivistákkal állítani a többi párt nem lenne képes, ha erre szüksége lenne, beleértve a balliberális összefogás hat pártját is.

Mennyire befolyásolja a Mi Hazánk szervezeti életét, ha bejutnak az Országgyűlésbe vagy ha nem jutnak be az Országgyűlésbe?

Toroczkai László: Nyilvánvalóan befolyásolja, hiszen óriási erőfeszítéseket kellett tenni az elmúlt években, hogy a civil munkánk mellett a tagságunk építse a pártot is. Mindezt amellett, hogy azoknak a pártoknak, amelyekkel nekünk versenyezni kell, óriási apparátusa van. 24 órában csak azért fizetik az embereket, hogy pártot építsenek. Egészen más, minőségi változást hoz majd, ha, mondjuk, parlamenti párttá válik a Mi Hazánk Mozgalom, hiszen az azt jelenti, hogy akkor nekünk is lesz infrastruktúránk.

Kell egyébként országos szervezetet csinálni?

Dúró Dóra: Természetesen. A Mi Hazánk Mozgalom ismertsége a nyolcmillió választó körében azért korántsem százszázalékos, hiszen óriási médiaelhallgatással nézünk szembe, illetve a közterületi reklámoktól kezdve számos módon próbál meg a mostani kormányzat elhallgattatni minket, és erre konkrét statisztikákat is tudunk mondani. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legutóbbi kimutatása szerint az országos politikai rádió- és tévéhírműsorokban a Mi Hazánk megjelenése 0,2 százalék. Tehát mi csak az aktivistáinkra, a mozgalmunkra tudunk támaszkodni, mert a közösségi médiában is brutális cenzúrával találkozunk. Toroczkai László nevét, arcképét, hangját nem tudjuk megjeleníteni Facebookon, ami az elsődleges.

Bejelentik, és akkor a Facebook leveszi?

Dúró Dóra: Ha csak levenné, az üdvözítő állapot lenne, de annak az egész oldalát törli, aki kitette. Tehát ha én a saját, 277 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalamra kitenném ennek a beszélgetésnek akár a hanganyagát, akkor holnapra valószínűleg nem lenne Facebook-oldalam és letörölnének engem is onnan. Elképesztő a cenzúra, ami nyilván befolyásolja a választási eredményt is.

Toroczkai László: A Facebookot perelem, ami Magyarországon az első ilyen ügy. Április 8-án hirdet a bíró ítéletet a Szegedi Törvényszéken úgy, hogy már több mint két éve zajlik ez az eljárás.

Elsőfokú döntés lesz?

Toroczkai László: Igen. Egyszer már egy fizetési meghagyást kibocsátott a Szegedi Törvényszék a dublini Facebook-központnak, mert először nem akart foglalkozni a cég a magyar bíróságokkal, ami önmagában is botrány. Azt tehát mindenképpen szabályozni kell majd, hogy egy távoli globalista multi ne befolyásolhassa a választásokat. A Facebook nemcsak Magyarországon, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is a választásokat tudja eldönteni, ezért várunk most egy elsőfokú ítéletet, és bízom abban, hogy a magyar bíróság helyreállítja azt a jogrendet, ami megakadályozza, hogy egy külföldi, láthatatlan, megfoghatatlan multi, egy globalista erő beavatkozzon a választásokba. Egy-másfél éve nem jutottunk be a közmédiába, legalábbis én biztos nem voltam bent, és talán ez az egyik oka annak, hogy Magyarországon az a politikus lettem, aki a legtöbbet szerepel a YouTube-on.

De volt egy időszakuk, amikor azért elég gyakran szerepeltek.

Toroczkai László: Amikor szakadt a Jobbik, nyilvánvalóan, akkor annak a Fidesz örült. Akkor, amikor észrevették, hogy létrejött egy új politikai erő, amely egyre erősebb, a Fidesz mindent elkövetett, hogy mi nem tudjunk sehol megjelenni. Plakáthelyeket páldául nem kapunk vidéken, aminek az lehet az oka, hogy oda összpontosít nagyon a Fidesz. Egy kicsit elengedték a fővárost, és már ott tartunk, hogy a szórólapjainkat, illetve ingyenes újságok kihordását is megtagadják, ez is mutatja, hogy a Fidesz milyen antidemokratikus államot épített föl.

Megváltozott a helyzet az Ukrajna elleni orosz támadással, új kampány is kezdődött, és közben a járványszabályok is enyhültek. Nem kell mindenhol mindenkinek maszkot hordani, csak aki úgy érzi, hogy neki muszáj. A programjukat kellett valahol változtatni ebben az új helyzetben?

Dúró Dóra: Olyan alapértékeket tartalmaz a programunk, amelyeket bármilyen világpolitikai esemény kapcsán tudunk vállalni, és azok az elvek, amelyeket vallunk, abból következett magától értetődően a Covid-, illetve az ukrajnai helyzettel kapcsolatos politikánk is. A koronavírus okozta lezárások gazdasági következményeit, ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy globálisan is és Magyarországon is a leggazdagabbak, az óriáscégek lettek a nyertesek, és az emberek, a 99 százalék pedig a vesztesek. Magyarországon ezzel összhangban elsőként és egyedüliként követeltünk járványszolidaritási adót azokra a szektorokra, amelyeknek növekedett a profitjuk akkor is, amikor szinte mindenkinek a megélhetése rosszabb lett – gondolok itt például a gyógyszeriparra. De említhetném a multinacionális kereskedelmi láncokat, amelyeknek ha megnézzük az éves mérlegét, akkor azt látjuk, hogy a lezárások időszakában mindegyik, kivétel nélkül több tízmilliárd forinttal növelni tudta a profitját, amit ráadásul még ki is vittek Magyarországról. Ezért kezdettől fogva azt javasoltuk, hogy járványszolidaritási adót vessen ki a kormány azokra, akik még akkor is növelik a profitjukat, amikor mindenki más nyomorog vagy nehéz helyzetbe kerül. Ennek ellenére nem ezt tették, hanem az államadósságot emelték brutális magasságokba. Ott tartunk 12 évnyi fideszes kormányzás után, hogy az államadósság arra a szintre emelkedett, ami Gyurcsány Ferenc legsötétebb időszakában volt Magyarországon.

Hogy képzelik azt, hogy szolidaritási adót vetnek ki, mondjuk, a Microsoftra?

Toroczkai László: A Microsoftnak ráadásul van magyarországi leányvállalata, tehát bármikor ki tudná vetni a kormány ezt az adót erre cégre is. A Google-nek és jó pár multinak szintén itt van a közép-kelet-európai központja, de azért hadd jegyezzem meg, hogy miután elsőként, még 2020 tavaszán bejelentettük, hogy járványszolidaritási adót kell kivetni a koronavírus haszonélvezőire, egy évvel később maga az IMF, a Nemzetközi Valutaalap javasolta ugyanezt. Mi voltunk egyedül azok itt Magyarországon, akik felderítették az igazságot, hogy ezek a globális nagyvállalatok egy szervezetbe, a Világgazdasági Fórumba tömörülnek. Itt megtalálható a Pfizer, a Moderna, az Astra Zeneca, a Johnson & Johnson, de a Facebook és a Google is. Gyakorlatilag az összes haszonélvező része ennek a szervezetnek, ők minden évben összejönnek és egyeztetik a gazdasági érdekeiket. Ha három magyar kft. tenné ezt, akkor azt mondanánk, hogy kartellezést követnek el, de a Világgazdasági Fórum esetében senki sem meri azt mondani, hogy ők bűncselekményt követnek el. Mi azt mondjuk, hogy valakinek meg kell állítani ezeket a globális nagyvállalatokat. És hogy az eredeti kérdésére is válaszoljak: az ukrajnai háborúnak is megvannak a haszonélvezői. Senki sem olyan naiv, hogy azt gondolja, ennek a háborúnak pusztán csak annyi oka van, hogy ukrán és orosz nacionalisták egymásnak estek. Itt kőkemény gazdasági érdekek vannak a háttérben, és nemcsak az ukrán nyersanyagkészletek kiaknázásáról van szó. Nagyon érdekes, hogy Ukrajna legnagyobb vállalata, amely az ukrán GDP 13 százalékát adja, a Világgazdasági Fórumnak ugyanúgy tagja, mint a Pfizer, a Moderna és a többiek. De például ugyanígy tagja a Locheed Martin nevű amerikai multinacionális cég, amely pedig a fegyvereket szállítja. Az egy más kérdés, hogy eközben nyilván Putyin pedig az orosz gazdasági és egyéb érdekeket igyekszik érvényesíteni. Csak közben ártatlan emberek ezrei meghalnak és kitörhet akár a harmadik világháború is, amit mindenáron el kell kerülnünk.

Ki a jó és a ki a rossz ebben a helyzetben a Mi Hazánk szerint?

Dúró Dóra: A magyarországi nyugatbarát sajtó úgy igyekszik beállítani ezt az egész konfliktust, hogy a gonosz Oroszország megtámadta a teljesen ártatlan Ukrajnát. Ennek az egész háborúnak azonban nem is az ukrán–orosz konfliktus a valódi oka, hanem egy Ukrajna területén zajló, valójában az Egyesült Államok és Oroszország között zajló háború, amelyet az ukránok és a kárpátaljai magyarok is elszenvednek. Azt például egyedül mi vetettük fel, hogy ne vigyék el golyófogónak az orosz‒ukrán háborúba a kárpátaljai magyarokat, akikkel szemben egyébként elnyomó politikát alkalmazott az az ukrán kormány, amelyet most támogat a magyar kabinet. Elég a nyelvtörvényre utalni, amely vérlázító és emiatt sem támogatjuk például szintén egyedüli pártként Magyarországon Ukrajna európai uniós csatlakozását. De kiállunk a határon túli területeken élő magyarok önrendelkezése mellett is. Ez nagyon gyakran Székelyföld kapcsán szokott szóba jönni, de Kárpátalja vonatkozásában az 1991-es népszavazásra is egyedül mi emlékeztettünk. Ott ugyanis nemcsak a magyarok, de Kárpátalja teljes lakossága, tehát az ukránok és a ruszinok is kinyilvánították, hogy ők egy széles körű autonómiát szeretnének ennek a területnek.

Tartják-e a sorkatonaság visszavezetését két hónapos alapkiképzési idővel, amikor a szomszédban háború van?

Toroczkai László: Olyan alapkiképzést kell hogy kapjanak a magyarok, különösképpen a fiatalok, ami egy nyári szünidőben elvégezhető. Nyilván azzal mi is tisztában vagyunk, hogy ami a nyolcvanas években volt, az ma nem kivitelezhető, mert nem tudjuk a fiatalokat akár fél évre kivonni a munkaerőpiacról.

Az alapkiképzés egy hónap volt. Ott az ember megtanulta az alakiságot.

Toroczkai László: Pont arra gondolok, hogy egy évre nem lehet laktanyába zárni mai fiatalokat, de én 44 évesen is nagyon szívesen elmegyek egy nyári, két hónap alatt elvégezhető kiképzésre. Énszerintem erre szükség van.

De mire jó ez? Annyi idő alatt le sem lehet fogyni.

Toroczkai László: Ezt cáfolnám. Amikor fiatal voltam, szerződéses katonák tartottak nekünk ilyen képzéseket. Két hét alatt nagyon sok mindent meg lehetett tanulni, mondjuk, hogy egy AK47-est hogyan kell szétszerelni, összerakni, hogyan kell használni. Ezek olyan alapvető dolgok, amivel egy fiatal nincs tisztában, mert legfeljebb számítógépes játékban ismeri a háborút, és nem tudja, hogy hogyan kell egy AK-t megfogni. Adja a Jóisten, hogy soha ne kelljen megvédenünk Magyarországot, de azért azt látni kell, hogy világ nem a béke felé halad.

Dúró Dóra: Az igaz, hogy a szomszédunkban zajlik a háború, de Ukrajna nem tagja a NATO-nak, tehát ilyen értelemben nekünk semmiféle kötelezettségünk nincsen arra, hogy beavatkozzunk katonai, fegyveres módon ebbe a háborúba. A másik, hogy jelen pillanatban is az Alaptörvényben szerepel, hogy minden felnőtt férfinak bizonyos életkor között kötelessége a haza védelme. Az a kérdés, hogy ilyen esetben mi úgy akarjuk a magyar férfiakat a háborúba küldeni, hogy semmit nem tudnak, semmilyen előképzettségük nincsen? Vagy egy ilyen esetre valamilyen minimális felkészültséget biztosítunk nekik?

Azt fölmérték, hogy a magyar anyák szívesen adnák-e a fiatal fiaikat két hónapra egy fegyveres alapkiképzésre?

Dúró Dóra: Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ha Magyarországon fegyveres konfliktus alakulna ki és az ő fiának kötelessége lenne bevonulni, akkor azt úgy szeretné, hogy semmilyen kiképzést nem kapott előtte vagy úgy szeretné, hogy kapott kiképzést? Senki nem kérdőjelezi meg, egyébként sehol a világon, hogy ha egy adott államot megtámadnak, akkor a férfi állampolgárai kötelesek megvédeni azt. Erről politikai konszenzus van Magyarországon is.

Toroczkai László: Bocsánat, az egyenlőség jegyében hadd tegyem hozzá, hogy nagyon sok országban ez a nőkre is vonatkozik, mondjuk, Izraelben is.

Gyorskiképzett sorállománnyal lehet ma háborúzni?

Toroczkai László: Aki most háborúba tudná sodorni Magyarországot, azok a politikusok, azok a miniszterelnök-jelöltek, akik akár a Fidesz, akár Márki-Zay Péter a baloldalon, a globalisták parancsait akarják végrehajtani. Mi független, szabad és békés Magyarországot szeretnénk, amelynek nem kell háborúznia. De itt arról beszélünk, hogy mi van, ha megtámadják Magyarországot. Mi nem akarunk magyar katonákat külföldre küldeni, ezt képviseli a Mi Hazánk Mozgalom, csak azt mondjuk: ha megtámadják Magyarországot, akkor sokkal nagyobb esélye van bárkinek, aki úgy dönt, hogy harcol a hazáért, hogy életben maradjon, ha kapott legalább valamiféle alapkiképzést.

Hol van Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-ban önök szerint?

Dúró Dóra: Mindenképpen a magyar érdekeket kell nézni, bármilyen nemzetközi közösségről is beszélünk. A mi döntéseink során nem kell hogy figyelembe vegyük sem az oroszok érdekét, sem az Európai Unió érdekét, kizárólag a magyarokét. Ezért is indított aláírásgyűjtést a Mi Hazánk Mozgalom például azért, hogy a gazdasági háborúból is maradjon ki Magyarország. A kormány szereti hangsúlyozni, hogy az energiaárak nem fognak elszabadulni, mert megvédik azt a lehetőséget, hogy Oroszországból érkezzen ide gáz, amit egyébként helyesnek tartunk. Azt azonban már elhallgatja a kormány, hogy az egyéb gazdasági szankciók is, amelyeket Brüsszel elfogadott Oroszországgal szemben, megkárosítják a magyar családokat átlagosan 200 ezer forinttal. Már most vannak olyan emberek, akik elveszítik, elveszítették a munkahelyüket azért, mert Oroszországgal szemben ezeket a szankciókat elfogadta a kormány. Az a fajta magatartás, amelyet itt, ebben a kérdésben tanúsított a kormány, rendkívül beszédes, hiszen míg korábban számos ügyben konfliktust vállaltak Brüsszellel, most azt mondta Szijjártó Péter és Orbán Viktor is, hogy minden szankciót Oroszországgal szemben el fogunk fogadni és el is fogadtunk. Tehát kritika nélkül átveszi az összes európai uniós döntést a kormány a gazdasági háborúban Oroszországgal szemben. Mi ezt nem tartjuk helyesnek.

De nem lehet, hogy igaza van abban, hogy most nem az okoskodásnak van itt az ideje? Mert háború van.

Dúró Dóra: Minden egyes döntésnél annak van itt az ideje, hogy a magyar emberek érdekét nézzük. Egyetlen magyar embernek sem érdeke az, hogy elveszítse a munkahelyét, egyetlen magyar embernek sem érdeke az, hogy Magyarország gazdasági hátrányokat szenvedjen el egy olyan háború miatt, amihez nekünk semmi közünk nincsen. És ez nemcsak az energiaszektorra vonatkozik, hanem a teljes kereskedelemre, amelyet Magyarország Oroszországgal és egyébként Ukrajnával is folytat. Tehát ha mi ki szeretnénk maradni ebből a háborúból ‒ márpedig a Mi Hazánk Mozgalom azt szeretné, hogy kimaradjunk ‒, akkor ehhez hozzátartozik az is, hogy a gazdasági háborúból is kimaradunk.

Csináljunk úgy, mintha nem történt volna semmi, és teljesen függetlenül az uniós viszonyainktól kereskedjünk ugyanúgy, mint eddig mindenkivel?

Dúró Dóra: Nem tudunk úgy csinálni, mintha nem történt volna semmi, de olyan döntéseket nem lenne szabad a magyar kormánynak támogatnia, amely a magyar emberek érdekével ellentétes. Tehát ha vannak szankciók, amelyek minket nem érintenek, azokat nyugodtan támogassa, de a magyar érdek lenne az elsődleges. Másrészről azt is elvárjuk, hogy olyan igazságtalanságokkal szemben, amelyet, mondjuk, a Nyugat megenged magának Oroszországgal szemben, tiltakozzon a kormányzat, gondolok itt például arra a kollektív megbélyegzésre, amelyet az orosz sportolóknak most el kell szenvedniük. Nem helyeselheti azt a nemzetközi közösség, hogy valakit a nemzeti hovatartozása miatt kizárjanak, megalázzanak egy-egy sportversenyen, hiszen az olimpiáknak a szellemiségével ez ellentétes, és mi azt várnánk el a magyar sportvezetőktől is és a magyar kormánytól is, amely részben egyébként átfedésben is van egymással ‒ hiszen számos sportszövetségnek a vezetője fideszes politikus ‒, hogy a nemzetközi színtéren ez ellen is tiltakozzanak.

És a NATO?

Toroczkai László: Ez a NATO-ra is vonatkozik és az EU-ra is vonatkozik, bár mind a kettő sajnos globalista célokat szolgál jelenleg. Ha a magyar kormány nem lenne ennyire szervilis és nem hajtaná végre valójában akár a versailles-i, akár a brüsszeli csúcson a globalisták akaratát, akkor nagyon sok mindent elő lehetne az Európai Unión belül is mozdítani. Készítettem egy videót arról, hogy mi van az ukrajnai háború hátterében, olyan igazságokról rántottam le a leplet, amit a YouTube sem tud cenzúrázni. Mivel angol felirattal van rajta, ezért Európában elkezdett ez a videó terjedni, és most egy bolgár, illetve egy lengyel parlamenti képviselő keresett meg azzal, hogy szeretnének Budapesten velem találkozni. Sőt, az egyik lengyel parlamenti képviselő szeretne egy sajtótájékoztatót is március 23-án arról, hogy ezt a fajta harmadik utat meg kellene jeleníteni az ukrajnai háborúval kapcsolatban is. Tehát nem az ukrán, nem az orosz oldalra kell állni, hanem ki kell mondani, hogy itt globalisták óriási pénzt keresnek ezzel a háborúval és gyakorlatilag mindenkit átvernek – az igazi vesztes egész Európa lesz majd a háború végén.

Otthon ez a lengyel képviselő nem mondja ki az igazságot? Ő nem tudja fölnyit a lengyelek szemét?

Toroczkai László: Videót nem készített, mint én. Tehát azt a videót terjeszti most Lengyelországban.

Arra jobban nyílik a szem?

Toroczkai László: Nyilván ebben az is benne van, hogy én ifjúkoromban újságírónak készültem, és talán ezért készítek ilyen jellegű videókat is. Ez a videó arra is jó, hogy felnyissa a lengyelek szemét, de nagyon jó példa arra, hogy a Mi Hazánk Mozgalom még más országokban is tud politikai változásokat előidézni az igazság kimondásával és felderítésével. Ehelyett a Fidesz mit csinál? Valójában szervilis módon kiszolgálja a globalisták érdekeit. Tehát amit mondanak, azt végrehajtja, nem is próbál az igazság mögé nézni. Ugyanez volt egyébként a koronavírussal, a vakcinákkal kapcsolatban is. Az elmúlt két évben a magyar kormány nem az igazság felderítésére törekedett, és ami kutatómunka elindult, azt is inkább leállították, adtak helyette egy Müller Cecíliát a magyar népnek.

Van koronavírus-kutatóközpont Pécsett és Budapesten is, jó sok helyen dolgoznak tudósok azon, hogy a koronavírus jellegét kutassák.

Toroczkai László: A kormánynak lett volna az a feladat, hogy ezeket a kutatásokat finanszírozza. Ilyen kutatásokat nem finanszírozott.

De, a kormány is finanszíroz ilyen kutatást.

Toroczkai László: Vannak kutatóközpontok, de mit tudnak a magyar emberek arról, hogy milyen eredményekre jutottak? Müller Cecíliától meg az operatív törzstől miről kaptak tájékoztatást? Arról, hogy például Merkely professzor elmondta, hogy a Covid-vakcinákkal majd megállítjuk a koronavírust, ami ma már tudjuk, hogy hazugság volt attól függetlenül, hogy remek tudósaink, remek kutatóink vannak. Én például Letoha Tamással felvettem a kapcsolatot, miután egy interjúban biofegyvernek nevezte a koronavírust. Elmentem a laboratóriumába, és azóta nagyon sok professzorral, kutatóval találkozom. Nem látom, hogy Orbán Viktor vagy a magyar kormány ezt megtette volna, nem látom azt, hogy valóban a magyarok egészsége lett volna fontos számára és nem, mondjuk, a Covid-business vagy a globalisták parancsainak a végrehajtása.

Mi értelme van a mentelmi jog eltörlésének, amit vállalnak egyedüli magyar pártként, ezt mondják, amikor a mentelmi bizottság mindig kiadja azokat a képviselőket, akiket az ügyészség kér?

Dúró Dóra: Ez óriási tévedés. A mentelmi jogról szóló szavazásoknak a többségében a két politikai oldal fenntartja a másiknak a mentelmi jogát. Mi úgy gondoljuk, ha komolyan vesszük azt az alaptörvényben is szereplő mondatot, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, akkor a politikusoknak se legyen mentelmi joga, mert ez sokkal inkább a politikusbűnözésnek a melegágya, semmint a képviselői munkát elősegítő intézmény. Ne legyenek privilégiumaik a politikusoknak, sőt, azt is szeretnénk, hogy dupla büntetést lehessen kiszabni rájuk. A politikusoknak jó példával kellene elöljárni, ezért súlyosabb megítélés alá kellene hogy essen az, ha törvényhozóként szegik meg a törvényeket. És számos más programpontunk is van, ami valóban az átláthatóságot szolgálná, például a hozzátartozók vagyonnyilatkozatának a nyilvánosságra hozatala, illetve automatikusan vagyonosodási vizsgálatnak vetnénk alá a politikusokat a ciklus elején és a ciklus végén is, hogy az emberek tisztán lássanak e tekintetben. A korrupció visszaszorítása létérdeke Magyarországnak, gyakorlatilag erre építette fel az egész rendszerét a Fidesz az elmúlt 12 évben, és a háttérben pedig a baloldal is bőven kiveszi a részét ezekből a bizniszekből. Gondoljunk csak arra, hogy Mészáros Lőrinc éppen Bige Lászóval kötött decemberben és januárban egy tízmilliárdos üzletet, ahol előre készpénzben fizette ki ezt az összeget Orbán Viktor legfőbb oligarchája Márki-Zay Péter legfőbb oligarchájának. Egy banánköztársaságban olvashatunk hasonló sztorikat, de számos más konkrét üggyel is tudjuk bizonyítani és látjuk, hogy a két oldal valójában a háttérben összejátszik és rendkívül jól bizniszelnek egymással, mert tudják azt, hogy a mentelmi joguk meg fogja őket védeni.