INFORÁDIÓ
2021. szeptember 28. kedd
Vencel

vukovich gabriella

ksh

koronavírus

népszámlálás

Vukovich Gabriella: a pandémia hihetetlen igényt teremtett a friss adatok iránt

Vukovich Gabriella: a pandémia hihetetlen igényt teremtett a friss adatok iránt

Olyan mennyiségű és olyan frissességű információra volt szüksége minden döntéshozónak, de még az utca emberének is, ami óriási többletigényt jelentett a korábbiakhoz képest – mondta Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, amelyben ismertette a Magyarország 2020 kiadvány legérdekesebb adatait és beszélt a 2022 őszére halasztott népszámlálásról is.

Vukovich Gabriella az Arénában
 

Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 2020 elnevezésű kiadványa a koronavírus-járvány által leginkább sújtott évről. A hivatal életében, napi működésében hozott jelentős változást a pandémia?

Óriási változást hozott mindenkinek az életében, így a munkatársaink személyes életében és a hivatal működésében is. Az adatok iránti igény hihetetlenül megnövekedett. Ezt már évek óta mondjuk, hiszen a mai adatvezérelt világban ez elkerülhetetlen és természetes is, de a pandémia idején olyan mennyiségű és olyan frissességű információra van szüksége minden döntéshozónak, de még az utca emberének is, ami óriási többletigényt jelentett a korábbiakhoz képest. Ennek megvan az az előnye, hogy felhívta a figyelmet a hivatalos statisztika értékére és megbízhatóságára, és ez óriási felelősséget is ró nyilván a hivatalra, de most a gyorsaságot is igényelte. Klasszikusan a hivatalos statisztika azért nem naprakész adatokat tud produkálni, hiszen megvan az ideje az adatok begyűjtésének, feldolgozásának.

Ez is változott most?

A gyorsaság olyan mértékű igénnyé vált, hogy alternatív adatforrásokat kellett keresnünk és olyan módszereket, olyan technikai megoldásokat, amelyek szintén felgyorsították az adatelőállítási folyamatot. Például találtunk napi adatokat az önálló vállalkozások számáról, arról, hogy a működésüket hányan függesztik fel, erre van egy napi nyilvántartás, ezt elkezdtük feldolgozni, és innentől kezdve naponta volt adatunk arról, hogy hány önálló vállalkozó szünetelteti a működését, illetve hányan állnak vissza munkába. Hasonlóképpen heti adatokat kezdtünk el publikálni a demográfiai folyamatokról. A halálozás különlegesen izgalmas kérdés volt ebben az időszakban. Egy csomó olyan felgyorsított adatközreadást tudtunk megvalósítani, amelyek innovatív megoldásokat igényeltek, ugyanakkor azért közvetlen adatgyűjtésünk még nagyon sok van.

Az is megváltozott, mert a kérdezőbiztos nem mehetett oda egy háztartásba kikérdezni a szülőket, a gyerekeket, hogy mit csinálnak.

Óvakodnunk kellett attól, hogy a vírust terjesszük, úgyhogy át kellett terelni a szokványos kérdezőbiztosos adatgyűjtéseket telefonra, internetes adatszolgáltatásra. Ezek mind működtek.

Könnyebb vagy nehezebb dolguk volt így telefonon?

Bizonyos értelemben könnyebb, bizonyos értelemben nehezebb. Akik nehezen elérhetők egyébként, napközben nem érnek rá, dolgoznak, őket általában nehéz elérni. Ha tudtunk telefonszámot vagy email-címet találni, akkor könnyebben el tudtuk érni, és nem volt olyan nagyon nagy a megtagadás, hogy az értelmezhetetlen adatokat eredményezett volna. Ugyanakkor nagyon nehéz megtalálni a telefonszámokat és az email-címeket, de most már van jogszabályi felhatalmazásunk is arra, hogy ezeket átvegyük, sőt, a nagy mobilszolgáltatókkal is van olyan megállapodásunk, hogy a jövőben meg tudjuk kapni tőlük a telefonszámokat. Ilyen módon a jövőben is tudjuk hasznosítani, és ez fontos része a pandémiás helyzetnek, hogy az így megtalált megoldásokat tudjuk a jövőben is alkalmazni.

Mi az, ami mint jó gyakorlat most debütált, és a következő években is fönnmaradhat a módszer?

Például az árak összeírásánál, amikor az összeírók járják az országot és kiválasztott, meghatározott üzletekben meghatározott áruknak az árát írják össze, ezeknél például az internetről előkeresett árak használata jól működött. Nem helyettesíti teljes mértékben még, de előbb-utóbb tudja majd helyettesíteni az összeírók által gyűjtött árak rendszerét. Valószínűleg nem pontosabb az adat, de mindenképpen gyorsabb és olcsóbb, és ez is egy fontos szempont, hogy minél hatékonyabb legyen a működés.

Az adatközlés sűrűsége maradhat ez a felgyorsított, vagy most már nincs akkora szükség rá?

Ezt nehéz megmondani, mert itt áll a küszöbön a negyedik hullám, és az is igaz, ha a felhasználók megismertek már egy adatközlési gyakoriságot, akkor arról nehezen mondanak le. Nem biztos, hogy mindig fogják használni hetente azokat az adatokat, amire most kialakítottuk ezt a bizonyos Heti monitor című összeállítást, ami a KSH honlapján megtalálható és minden héten frissül. Ez a Heti monitor meg fog maradni, mert ez nagyon népszerű és informatív forma lett. Ha a felhasználók valamit megszoktak, akkor nyilván igényelni fogják, legfeljebb nem minden nap használják azt, amit naponta is használhatnának.

A minap jelent meg a Magyarország 2020 című kiadvány. A járvány miatt van, amiben eltér a korábbiaktól ez a kötet?

27. éve adjuk ki ezt a kötetet, komoly története van. Törvényi kötelezettségünk, hogy az Országgyűlést és a kormányt minden évben tájékoztassuk a gazdaság és a társadalom, illetve a környezet állapotáról. Ezt ezzel a kötettel tudjuk megtenni, egy összefoglalás arról, hogy a társadalom, gazdaság, környezet hogyan alakult. Ennek megfelelően sok mindennel foglalkozik, semmivel sem nagy mélységben, hiszen nem is lehetne ilyen terjedelemben és nem is célja a mély elemzést, ugyanakkor a mi kiadványunk mégiscsak egy reprezentatív bemutatása az országnak.

A koronavírus-járvány miatt változtattak ezen?

A lényegén nem változtattunk. Annyiban változott, hogy egyes olyan elemeket beemeltünk, amelyek korábban nem szerepeltek vagy nem voltak igazán relevánsak, mondjuk, a munkaerőpiaccal kapcsolatban a távmunka, az otthoni munkavégzés, ami hihetetlenül megugrott a 2020-as évben, illetve még ’21 tavaszán is. Vagy olyan munkaerő-piaci áramlásokat, amelyeknek eddig a mi kiadványunkban nem volt jelentősége, hogy a foglalkoztatottból inaktívvá, munkanélkülivé hogy válnak az emberek, illetve a státuszváltásokat, hogy inaktívból munkanélkülivé vagy foglalkoztatottá válnak az emberek. Nagyon fontossá váltak ezek az áramlások, úgyhogy ilyen jelenségeket is beemeltünk, de alapvetően nem változott meg a kiadvány szerkezete.

A koronavírus-járvány hogyan mutatkozott meg az adatokban?

Volt, amiben nagy változást regisztráltunk, elég a turizmusra utalni, a szálláshely-szolgáltatás hihetetlenül visszaesett, a repülőgépes utazások, az egyéb turistautak száma, a vendéglátásban, az éttermi szolgáltatásokban is nagyon nagy visszaesést találtunk és azokban a személyes szolgáltatásokban, ahol a személyes találkozás elkerülhetetlen. Voltak időszakok, amikor minden visszaesett, 2020 második negyedéve volt a mélypont. Az első negyedév még gazdasági növekedést hozott, a második negyedév volt a nagy visszaesés időszaka, gyakorlatilag minden ágazat visszaesett, méghozzá volt, ami nagyon jelentősen. Az az ágazatok, amely a legkevésbé volt érzékeny a különböző sokkhatásokra, az információ-kommunikáció szektor volt, sőt, a pandémiás helyzet még fel is lendítette, hiszen mindenki áttért a különböző digitális eszközök használatára, a digitális kapcsolattartásra. Ebben a szektorban nagy fellendülést tapasztaltunk végig az év folyamán, ez az a szektor, amelyik valószínűleg a legnagyobb nyertese világszerte ennek a pandémiás helyzetnek. Ami viszont a 2021-es évet illeti, az első félév már lezajlott statisztikai értelemben, hiszen már a második negyedéves GDP-adatunk is megvan, és ennek megfelelően az eddig eltelt időszaknak az ágazati adatai is rendelkezésre állnak. Itt azt látjuk, hogy a nagy tavalyi zuhanást egy nagy fellendülés követi. Az első negyedévben még csökkenést látunk, de a második negyedév már nagyon nagy fellendülést hozott, a GDP nyers adat szerint 17,9 százalékkal nőtt. Persze borzasztó alacsony bázishoz képest, de 2019 első félévhez képest is már 1,2 százalékos növekedés van.

A kiadvány történetében volt már hasonló jelenség, amikor ilyen jelentős változásokat mértek? A 2008-2009-es válság idején volt hasonló hullámvasút?

Az egy más jellegű válság volt, ezért is nehéz következtetéseket átvinni az egyik válságról a másikra, vagy megoldásokat találni az előző válság tapasztalatai alapján. A 2008-2009-es egy fundamentális és elhúzódó válság volt. Magyarországon már kicsit előbb, 2006 körül elkezdődött a növekedés lassulása, és W jellegű fellendülés volt, 2012-ben megint a GDP visszaesett, de azóta töretlenül nőtt egészen a 2020-as pandémia beköszöntéig. Most tényleg a járvány miatti korlátozások az egész világgazdaságot érintették. Nagyon hosszú ideig a külkereskedelem gyakorlatilag leállt, nem volt közlekedés, nem volt szállítás, leálltak a termelőüzemek világszerte. Továbbgyűrűző hatások is voltak, még ma is időnként érezzük, ha hiányzik valamilyen mikrochip, akkor az autógyártás is bajban van, mert annyira digitalizált ma már minden, hogy egy tajvani chipgyártó befolyásolni tudja az egész világot.

Önök mint statisztikusok, mint adatelemzők rácsodálkoztak egyes adatokra?

Az összefüggések ismertek voltak, az volt a megdöbbentő, hogy ennyire világméretűvé vált minden probléma és ennyire hatalmas visszaesést, sőt, átrendeződést tudott okozni világszerte. Az Európai Unióban nagy mértékben csökkent a gazdasági teljesítmény és a világ többi részében kisebb mértékben. Tehát az a fajta átstrukturálódás, hogy az Európai Unió mint gazdasági egység veszít a világgazdasági súlyából, folytatódott és erősödött, hiszen Kínában például csak lassult a gazdasági növekedés, nem esett vissza. Ezek érdekes jelenségek, hiszen a mi gazdaságunk nagyon szorosan kötődik az Európai Unióhoz, illetve az EU több országához, elsősorban Németországhoz, és ily módon ami ott zajlik, hatványozottan jelentkezik nálunk. Ami az ő bajuk, az a mi bajunk. Nagyon izgalmas folyamat ezt végignézni, hogyan változnak ezek az arányok, hogyan változnak a súlypontok a világban.

Melyek a főbb adatok, amelyeket közölnek? Melyek a főbb megállapítások?

A makromutatók közül a GDP a legizgalmasabb kérdés. 2020 első negyedévben nem is csökkent, sőt, nőtt, a második negyedév volt a nagy beszakadás. Összességében 5,2 százalékkal csökkent a GDP, viszont, ami ennél fontosabb, hogy 2021-ben már túlhaladtuk a ’19-est. Tehát 2020-ban inkább hibernált a gazdaság és nem egy klasszikus válságot éltünk át. A kilábalás egy gyorsan zajló folyamat, különösen ahhoz képest, amire számíthattunk a tavalyi év negatív hatásai miatt. Az iparban is nagy visszaesés volt a tavalyi évben, viszont a fellendülés nagyon gyors és a 2021 első félévében a nagyon alacsony bázisú 2020-as első félévhez képest 19 százalékkal nőtt már az ipar, a 2019-hez képest is már 7,3 százalékkal. Ezen belül a feldolgozóipar 20 százaléknál is többet nőtt az előző év első félévéhez képest, és 7,6 százalékkal meghaladta már a ’19-es első félévet. Vannak olyan ágazatok, ilyen a kereskedelem is, ahol a 2019-hez képest is már nagyon nagy növekedést látunk, és vannak olyan ágazatok, mint a szolgáltató ágazatok és azon belül a turizmus vagy a vendéglátás, ott azért még mindig baj van, a ’19-es szintet még messze nem sikerült visszahozni, sőt, még jóval az alatt vagyunk. A szálláshely-szolgáltatásnál még mindig egy 33 százalékkal kisebb, mint ’19-ben volt. Tavaly leállt a teljes belföldi és nemzetközi turizmus, és azóta a nemzetközi turizmus még mindig nem állt fel. Valamennyire elindult, de hát még messze nem azon a szinten.

Mérés szempontjából nehezebb volt az év, mint a korábbiak? Nehezebb nagy, jelentős, kétszámjegyű változásokat mérni, mint néhány tizedest?

Nem, ez nem szempont. A mérés technikája az adottság. Keresünk folyamatosan új adatforrásokat, nyilván arra kell bizonyos innováció meg technikai fejlesztés a hivatalon belül, de a mérés technikája viszonylag folyamatos. Más eredmény jön ki, de nem nehezebb vagy könnyebb mérni akkor, ha kisebb a változás. A figyelem sokkal kisebb, ha kicsi a változás. Amikor nagyok a változások, nyilván a felhasználóknak az igényei is nagyobbak. Nem a mérés válik nehezebbé, hanem a rengeteg adatigény kielégítése.

Digitalizáció szempontjából 2020 a hivatalban hozott jelentős változást?

Meg kellett teremtenünk az otthon dolgozás feltételeit, a munkavállalóink bizonyos csoportjánál ez már tavaly is szükséges volt, de sokkal inkább idén, amikor a közigazgatásban is elrendelte a kormány az otthoni munkavégzést a harmadik hullám legrosszabb időszakában. Rengeteg bizalmas és védendő adattal dolgozunk, azokat a biztonságos csatornákat, felületeket kellett megteremteni, hogy ezt a munkát otthonról lehessen végezni. Emellett a telefonos kérdezésnek is bizonyos digitalizációs fejlesztései voltak, illetve most már az összeíróink tableten dolgoznak. A népszámlálás miatt beszerzett tableteket – a népszámlálást is el kellett halasztani – most a többi összeírásban már tudjuk használni.

A népszámlálás hogyan változik?

A 2021. évi népszámlálás, amit európai rendelet ír elő, több országban elhalasztódott. Nálunk speciális adottságként jelentkezett, hogy 2022 tavaszán választások vannak, a választásokkal egy időben népszámlálást nyilván nem lehet tartani, nyáron megint csak nem lehet, mert az emberek nincsenek otthon, ezért 2022 októberére halasztotta a kormány a népszámlálást. Ez az összeírás szempontjából egy nagyon jó időszak. Mi 2020 májusára készültünk és simán meg tudtuk volna akkor csinálni, de a járvány miatt lehetetlenné vált. Ez bizonyos nehézségeket azért okozott, mert egy csomó szerződést kellett módosítani, viszont annyi előnye volt, hogy a már beszerzett tableteket tudjuk használni az összeírásainknál.

Az adatok összehasonlíthatóságában lesz különbség? Mert több idő telik el.

Nem véletlenül van tízévente. Tíz év a mai világban borzasztó sok, nagyon sok minden változik. Ez egy komoly csúszás. Hiányoznak a friss adatok, ugyanakkor ez van, ezen nem lehet segíteni. Visszaszámolni lehet, a most már ’22-es népszámláláskor nagyon sok olyan állami nyilvántartást használunk fel, amelyeket korábban nem vagy alig, pont azért, hogy arra is felkészüljünk, hogy ez legyen az utolsó összeíráson alapuló népszámlálás. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a jövőben évente tudjunk népszámlálási jellegű adatokat adni a teljes országra, minden területi részlettel együtt. Ez óriási lépés a statisztika fejlődésében, ezzel a jövőben nagyon nagyrészt ki lehet váltani a népszámlálást. Szinte csak azokra az adatkörökre kell majd kérdéseket feltenni, amelyek nem szerepelnek nyilvántartásban, mondjuk, a vallás vagy a fogyatékosság vagy egészségi állapot vagy nemzetiség, de minden egyébre meglesznek a nyilvántartási adatok, és az Európai Unióban évente is kell majd népszámlálási típusú adatokat szolgáltatni 2023-tól.

Miként alakult Magyarország népessége 2020-ban?

2021. január elsejére 9 millió 731 ezerre csökkent az ország népessége. Ez egy folyamatos csökkenés, 1981 volt az első olyan év, amikor csökkent a népesség, ami azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladta a születések számát. Ez egy drámai történet, nincs még egy olyan ország a fejlett világban, ahol ilyen hosszú, tartós, folyamatos és viszonylag jelentős népességcsökkenés legyen. A megszülető új generációk folyamatosan kisebb létszámúak, mint az előzőek voltak, csak az utóbbi néhány évben fordult elő, hogy növekedett a népesség, a születések száma. A tavalyi évben a születések száma még növekedett az előző évhez képest, a halálozások száma a járvány miatt nagyon jelentősen megnövekedett, és ennek megfelelően nagyobb volt a természetes fogyás, mint korábban. Ez hosszú idő óta a legnagyobb természetes csökkenés volt. Az utóbbi években a bevándorlások, kivándorlások egyenlege tompította a természetes csökkenést, de tavaly a nemzetközi mozgások is korlátozva voltak. Érdekes folyamat, hogy miközben a születések száma kicsit emelkedik mindig, eközben a termékenység, tehát az egy nő által átlagosan szült gyermekek száma, lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mert a szülőképes korban lévő nők száma is csökken folyamatosan és nagymértékben, úgyhogy most ott tartunk, még csökkenni is tud a születések száma úgy, hogy közben a termékenység növekszik. A családpolitikai intézkedések hatásosak, a termékenységet tudják növelni, a születések számát meg vagy mérsékeltebben tudják növelni, mint a termékenységet vagy alig, vagy még olyan is van, hogy visszaesett esetleg a születések száma annak ellenére, hogy a termékenység növekszik. Paradox, de voltaképpen teljesen logikus folyamat, úgyhogy a családpolitikának heroikus küzdelmet kell folytatnia, mert valóban fontos, hogy minél több gyerek szülessen, és nemcsak a családok meg a gazdaság szempontjából fontos, hanem azért is, mert például a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát nagymértékben befolyásolja, hogy mekkora a folyamatosan munkaerőpiacra lépő új generációknak a létszáma.

Mekkora ma a várható élettartam?

A várható élettartam egy sajátos dolog, általában mutatja az egészségi állapotot, a szociális helyzetet. 1993 óta folyamatosan növekedett, a tavalyi évben viszont csökkent mind a férfiaké, mind a nőké, és az egészségben várható élettartam is csökkent, teljesen érthető okokból. Tavaly a nők egészségben töltött várható élettartama 63 év volt, a férfiaké 61. Ennél 12 évvel magasabb a születéskor várható átlagos élettartam. Ez azt mutatja, hogy nagyjából 12 évet töltünk betegen. A várható élettartam tekintetében Európában rossz helyen állunk. Az európai átlagnál a nők egészségben várható élettartama 2,3, a férfiaké 3,5 évvel alacsonyabb, ez egy jelentős különbség. Hozzá kell tenni, hogy a várható élettartamban a volt szocialista országok mindegyike rosszul szerepel Európában, kivéve Szlovéniát és kisebb mértékben Csehországot.

Nyitókép: ksh.hu
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018