Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Video wall with small screens digital concept
Nyitókép: Vertigo3d/Getty Images

Novák Péter: újabb teher sújthatja a magyar médiát, a tartalom minősége is veszélybe kerülhet

Rontja a magyar cégek versenyképességét a reklámadó – hangsúlyozta az InfoRádióban a Magyar Reklámszövetség elnöke. Novák Péter úgy véli, ez a teher végső soron a tartalomszolgáltatás minőségére is hatással lesz.

A reklámadó újbóli bevezetése elsősorban a hazai médiacégek versenyképességét ronthatja – véli Novák Péter. A szakértő emlékeztetett arra, hogy az adó 2013-as felvetése, majd 2014-es bevezetése a piaci szereplőkben máig negatív emlékként él. Akkoriban ugyanis az intézkedés politikai és üzleti célokat is szolgált, és a médiaipar, illetve a médiapiac átalakításának eszköze volt.

Azóta tovább romlott a hazai médiaszereplők és tartalomszolgáltatók versenyhelyzete a nemzetközi szereplőkkel szemben. A reklámadó túlnyomó részét ráadásul a médiacégek fizetik be, amelyek számára a reklámbevétel jelenti az elsődleges bevételi forrást – magyarázta a Magyar Reklámszövetség elnöke, aki szerint ezért az intézkedést akár médiaadónak is lehetne nevezni, a legnagyobb kockázata pedig az, hogy tovább gyengíti a magyar médiavállalatok versenyképességét.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a reklámpiac viszonylag alacsony növekedésű ágazat, az idei évben ráadásul a reklámköltések összege is csökkenhet, és várhatóan jövőre sem lesz érdemi bővülés. Ebben a helyzetben különösen kedvezőtlen egy újabb ágazati különadó bevezetése, amely csökkenti az érintett vállalatok bevételeit, miközben a hirdetők emiatt nem fognak több pénzt költeni reklámokra. Tehát

a legnagyobb problémát a bevételek csökkenése jelenti, de az adó ezen keresztül a hazai piaci szereplők, sőt az egész magyar médiapiac versenyképességét is tovább ronthatja

– összegezte.

Novák Péter szerint egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a médiacégek miként kezelnék a reklámadó esetleges újbóli bevezetését: saját költségeik között viselik-e a terhet, vagyis „benyelik-e”, vagy továbbhárítják azt. A szakértő megjegyezte, hogy a médiavállalatok jövedelmezősége is meglehetősen alacsony, az új adó pedig akár az ágazat teljes profitját felemésztheti.

Elméletileg tehát a cégek dönthetnek úgy, hogy maguk viselik a többletköltséget, de az is elképzelhető, hogy áthárítják azt a hirdetőkre. Utóbbi esetben azonban úgy véli, a hirdetők nem feltétlenül növelik majd a reklámköltéseiket az adó miatt, hiszen nem fognak nagyobb reklámbüdzsével nekivágni a következő évnek, így végső soron kevesebb pénz juthat el a médiavállalatokhoz.

A Magyar Reklámszövetség elnöke szerint a versenyképesség szempontjából valójában másodlagos, hogy a globális digitális platformok végül befizetik-e a reklámadót. A magyarországi médiacégek ugyanis jogkövető piaci szereplőként biztosan teljesítik majd az adófizetési kötelezettségüket, ami mindenképpen rontja gazdasági lehetőségeiket és versenyhelyzetüket. Hozzátette: a költségvetés szempontjából természetesen fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők is befizetik-e az adót, a hazai vállalatok versenyképességére azonban mindkét esetben kedvezőtlenül hat az intézkedés.

A parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint az adómentességi értékhatárt az eddigi 100 millióról 500 millió forint reklámbevételre emelték. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb piaci szereplőket egyelőre nem érinti az intézkedés, az ennél nagyobb vállalkozások számára azonban már érezhető terhet jelenthet – egyértelműsítette Novák Péter. A szakértő bízik abban, hogy nem kerül sor tömeges cégbezárásokra,

arra viszont számítani lehet, hogy az érintett vállalatok elhalasztják vagy visszafogják beruházásaikat. Ez akár a tartalomszolgáltatás minőségére is kedvezőtlenül hathat, tovább rontva a hazai médiacégek versenyképességét.

A Magyar Reklámszövetség elnöke szerint nehezen érthető, hogy a kormány miért kívánja tovább rontani azoknak a magyar tartalomszolgáltatóknak a gazdasági helyzetét, amelyek már most is nehéz versenyhelyzetben vannak a globális szereplőkkel szemben. Hangsúlyozta: nem támogatnak olyan adókat, amelyek lassítják a gazdaság növekedését, ezért továbbra is azt szorgalmazzák, hogy a reklámadót sem ebben, sem más formában ne vezessék be.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsis Éva készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×