A regionális gáz- és olajigények oroszlánrészét továbbra is az orosz energiahordozók fedezik,

• olaj: meghaladja az arány a kétharmadot
• gáz: ha a regionális igényeket nézzük, akkor még magasabb

– jelezte az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetője annak kapcsán, hogy az EU Tanácsa hivatalosan is

azt a rendeletet, amely 2027 végétől megtiltja az orosz eredetű fosszilis energiahordozó importját az Európai Unióba.

„Gáz esetében Magyarország éves fogyasztása 8,5 milliárd köbméter, ebből körülbelül 2 milliárdot belföldön képesek vagyunk előállítani, de a maradék mennyiségre importra szorulunk. Ennél a mennyiségnél nagyobb érkezik Magyarországra, ami azzal magyarázható, hogy

hazánk most már egy regionális energiaelosztó központtá vált, és például Szlovákia, illetve Ukrajna is Magyarországon keresztül szerzi be a gázigényének megfelelő mennyiség oroszlánrészét;

ezeknek a molekuláknak is a jelentős része orosz eredetű” – tette világossá Hortay Olivér.

Ami az olajpiacot illeti, Magyarországra két vezetéken keresztül érkezik nyersolaj, és ez Szlovákiára is igaz:

1. az Ukrajna irányából jövő orosz olajat szállító Barátság kőolajvezetéken,
2. a Horvátországon keresztülfutó Adria-vezetéken.

Ha tehát az orosz olaj „láb” megszűnne, akkor két műszaki probléma is adódna szerinte, egyrészt az Adria-vezeték kapacitása nem elég nagy, hogy teljes egészében megbízható módon ellássa a pozsonyi és a százhalombattai finomító olajigényét, másrészt a két finomító adott orosz és nem orosz olaj bekeverési aránya mellett működtethető optimálisan; ez a feltétel is sérülne.

Az azonnali kivezetés, illetve tilalom esetére a Századvég becslést végzett, és arra jutott, hogy

1000 forint feletti benzin- és gázolaj-literárakkal kellene számolni a kutakon, és jelentős gáz-, valamint villamosenergia-áremelkedéssel is.

Hortay Olivér leszögezte: bár megszavazta a tanács és a parlament is ezt az intézkedést, Magyarország és Szlovákia jogi úton meg fogja támadni a teljes tilalmat, a két országnak márpedig jó érvei és esélyei is vannak a folyamat megakasztására, ugyanis az európai uniós jogszabályok szerint szankciós lépést csak egyhangú szavazáson lehet meghozni.

„Jogi értelemben csalás”

Hogy miért ment mégis át ez a szavazás, annak az a szerinte magyarázata, hogy az Európai Bizottság kereskedelempolitikai intézkedésként keretezte ezt a tilalmat, amivel „jogi értelemben csalást követett el”, hisz „maga az energiaügyi biztos is több ízben szankciónak nevezte az orosz energia tilalmát”, ráadásul az energiamix kialakítása, illetve a beszerzési összetétel Hortay Olivér meglátása szerint tagállami hatáskörbe tartozik.

Azzal tehát, hogy az Európai Bizottság által „átnyomott” intézkedés szűkíti a lehetséges beszállítók körét, azzal „nagyon durva szuverenitássérelmet szenvednek el az érintett tagállamok”.

„Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán

mi értelme van ennek az egésznek egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió egyik legfontosabb versenyképességi problémáját éppen a magas energiaárak jelentik.

Egy ilyen időszakban nem célszerű mesterségesen szűkíteni a kínálatot, és ezzel még jobban felfelé hajtani az árakat, ráadásul ez különösen hátrányosan érintené a régiónkat” – fejtegette.

A szakértő arra a nem mellékes tényre is rámutatott, hogy a Nyugat nem hogy nem függetlenedett az orosz energiától az utóbbi években, de még jelentősen növelte is a beszerzését gáz téren, igaz, ezt már cseppfolyósított földgáz formájában teszik, a tavalyi évben az uniós gázigény körülbelül 15 százalékát továbbra is az orosz források látták el.

Más az olaj

Ami az olajat illeti, ott konkrét határidők, kivezetési határidők nem rögzültek most, a tagállamoknak márciusig ki kell dolgozniuk egy függetlenedési, illetve kivezetési tervet, és a terv alapján 2027 végéig az orosz olajbeszerzéseket is le kell, hogy állítsák.

Az olaj esetében a helyzet még összetettebb, mert itt vezetékes úton keresztül valóban már csak a mi régiónkba érkezik közvetlenül orosz nyersolaj, de mint Hortay Olivér aláhúzta,

• közvetett módon más nyugat-európai országok is vásárolnak orosz nyersolajat, csak épp „kazah” olajként
• orosz nyersolajból finomított olajtermékek nagyon nagy mennyiségben kerülnek be az EU-ba; a legszembetűnőbb példát India jelenti, miután a hatodik szankciós csomag keretében az Európai Unió megtiltotta a tengeren keresztül érkező orosz olaj és olajtermékek beszerzését, utána közvetlenül India orosz olajimportja a korábbi harmincszorosára növekedett, és hirtelen az Európai Unió legnagyobb beszállítójává vált India az olajtermékek esetében.

„Az olaj ügyében ott inkább az a kérdés – leginkább Nyugat-Európa számára –, hogy a közvetett csatornákat az Európai Bizottság kívánja-e zárni, és ha igen, hogyan” – vetette fel.

Ha Magyarországnak az Európai Bíróságon nem sikerül akár ideiglenes felfüggesztést szereznie a tiltás végrehajtásához, akkor a szakértő szerint gáz esetében nem mennyiségi, hanem inkább árprobléma áll elő, az igény fedezve lesz, csak sokkal drágábban. Az olaj esetében a mennyiségi probléma is égetőbb, a piaci szereplőkre pedig rengeteg új adminisztratív teher is várna.

Magyarország feladata most szerinte az, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az intézkedést.