Az Eurostat most tette közzé friss statisztikáját a bruttó bérek 2024-es alakulásáról. Magyarország hátulról a harmadik az európai uniós országok rangsorában. Vásárlóerő-paritáson nézve azonban valamivel jobban állunk, hátulról a hetedik helyezést értük el. A bruttó bérek ugyanakkor önmagukban még keveset mondanak el arról, hogy valójában mennyi elkölthető pénz van egy-egy uniós állampolgár pénztárcájában – mondta el az InfoRádióban a Portfolio elemzője, Hornyák József.

Az adatok szerint 2024-ben Luxemburgban, Dániában és Írországban voltak a legmagasabb bruttó átlagbérek, míg a legalacsonyabb kereseteket Görögországban, Bulgáriában és Magyarországon mérték. A szakértő rámutatott: a bruttó átlagkereset nem mutatja meg, hogy valójában mennyit visznek haza a munkavállalók, hiszen az egyes országok adókulcsai, és adókedvezményei jelentősen eltérőek. Emiatt a nettó bérek nagysága nagy különbségeket mutat.

További fontos tényező, hogy az országok árszínvonala között is szélsőséges eltérések vannak:

Romániában az EU-átlag 60 százaléka körül alakul az árszint, míg Dániában annak 160 százalékát is eléri

– magyarázta Hornyák József.

A bérszintek összehasonlítását ezért vásárlóerő-paritáson szükséges végezni. Ennek során először a nettó béreket vizsgálják, majd ezeket kiigazítják az adott ország árszínvonalával. Vásárlóerő-paritáson számolva már „másik sorrend tárul elénk”. A legalacsonyabb nettó bérek Szlovákiában, Lettországban és Horvátországban vannak, míg a legmagasabbak Svájcban, Luxemburgban és Ausztriában – ismertette a Portfolio elemzője.

Az EU 27 tagállamának sorrendjében Magyarország továbbra is a mezőny hátsó részében található, de kedvezőbb helyet foglal el, mint amit a bruttó béradatok alapján feltételezhetnénk. A vásárlóerő-paritáson korrigált nettó bérek rangsorában hazánk hátulról a hetedik helyet foglalja el. Ebben szerepet játszanak az adókedvezmények, valamint az, hogy Magyarországon az árak még mindig alacsonyabbak – tette hozzá Hornyák József.