Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szakemberek a Paksi Atomerőmű négyes reaktoránál 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

A washingtoni megállapodás várhatóan a hazai nukleáris energiatermelésre is nagy hatással lesz

Amellett, hogy a Paks II projekt szankciómentességet kapott, napirenden van a további bővítés is, ahová már nem csak orosz fűtőanyag érkezhet. Mi több, a nagy atomerőművek mellé idővel kis moduláris egységek is épülhetnek.

Több kulcsfontosságú elemet tartalmaz atomenergetikai szempontból a washingtoni megállapodás – írja a magyarnemzet.hu. Donald Trump és Orbán Viktor Washingtonban megállapodtak a Paks II atomerőmű teljes szankciómentességről, a magyar miniszterelnök pedig a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a szankciók alóli mentességet nem meghosszabbítják, hanem szankciót úgy ahogy van eltörlik.

Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő azt mondta, a Paks II atomerőművel kapcsolatos amerikai szankciók teljes eltörlése, a hazai nukleáris hatóság engedélyei, valamint az orosz és a magyar fél elkötelezettsége hatalmas lendületet ad a beruházás megvalósításához. A szakértő elmondta,

november 4-én az Országos Atomenergia Hivatal kiadta azokat az engedélyeket, amelyek lehetővé teszik az első betonöntést az Paksi Atomerőmű 5. blokk nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe.

Az első betonozás azt is jelenti, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vonatkozó besorolása alapján Paks II ezután már épülő atomerőműnek fog minősülni.

Az engedélyek birtokában a fővállalkozó Roszatom immár megkezdheti a paksi atomerőmű 5. blokk reaktorcsarnok és a csatlakozó épületek alapozásának előkészítését, a szerelőbeton kialakítását, amire az alaplemez vasalása kerül.

Az első beton kiöntése várhatóan 2026. február elején lesz, ezt korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is jelezte. Ezt követően

5 évig tart majd az építési szakasz, ami után a berendezés, szerelés és beszabályozás 3 éves időszaka követ, a kész atomerőmű pedig a 2030-as évek első felében kezdhet el üzemelni.

A Paks II atomerőmű második egysége pedig egy évvel később állhat majd a hazai villamosenergia-termelés szolgálatába. Az új blokkok, tekintettel a garanciaidőre és arra, hogy a típushoz való speciális üzemanyagkazettákat csak a Roszatom gyárt, orosz üzemanyaggal működnek majd, míg a meglévő blokkok esetén 2028-tól él az üzemanyag-beszerzés diverzifikációja.

A Westinghouse az engedélyezési folyamatok függvényében 2028-től szállíthat a paksi VVER–440 típusú reaktorhoz fejlesztett üzemanyagot az egyik paksi reaktor részére. Az amerikai üzemanyag használatát az Országos Atomenergia Hivatalnak előbb még engedélyeznie kell, ugyanis a legfontosabb a nukleáris biztonság és ennek hosszú távú garantálása. Egy korábbi megállapodás alapján 2028-tól francia Framatome is szállíthat üzemanyagot a paksi atomerőműbe. A gyártás francia–orosz együttműködésben történik majd.

Mivel várhatóan jelentősen növekednek majd az ország villamosenergia-igényei, így ellátás- és nemzetbiztonsági okokból a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és az orosz technológiával megvalósuló

Paks II atomerőmű mellett szükség lesz további telephelyeken újabb atomerőművi egységek építésére is, amik akár kis moduláris egységek is lehetnek.

A híradások szerint a wahsingtoni bejelentés arra vonatkozik, hogy Magyarországon akár tíz amerikai kis moduláris egység is megvalósulhat a magyar igényeknek megfelelően. Konkrét döntés viszont még nincs az ügyben. Az SMR technológia esetében is a nukleáris biztonság a legfontosabb, de gazdaságosság, a hatékonyság és a hosszú távú üzemeltethetőség is fontos szempont.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×