Infostart.hu
eur:
350.08
usd:
302.05
bux:
138901.29
2026. június 17. szerda Alida, Laura
Különböző névértékű Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) a budapesti Mammut postán 2019. november 4-én. Ezen a napon a Magyar Posta Zrt. megkezdte a MÁP Plusz értékesítését nyomtatott formában. A nyomdai állampapír hat címletben, tízezer forinttól kétmillió forintig vásárolható meg közel 2200 postai szolgáltató helyen.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Pénzeső hullik hamarosan az égből – örülhetnek az állampapírosok

Végéhez közeledik egy hároméves történet, 450 millárd forintos kifizetés érkezik. Októbertől pedig jelentős változások várhatók a kínálatban.

A 2022-es „vágtató infláció” idején dobta piacra az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megújult termékeit, a Prémium Magyar Állampapírt, illetve a Bónusz Magyar Állampapírt. Mindkettő 10 százalékot is meghaladó évesített hozamot kínált, és nagy népszerűségre tett szert. Az utóbbi állampapír első sorozata szeptember 30-án jár le, és rekordmennyiségű pénzeső várható – írja a Portfolio.

Az első kamatperiódusban igencsak magas, évi 11,32 százalékos kamatot termelt a 2025/N sorozatszámú Bónusz Magyar Állampapír. A hároméves futamidejű termék értékesítését 2023. február 21-én zárta le az ÁKK, addigra a lakossági állampapír-portfólió közel tizedét adta a BMÁP. 2025 tavaszán 2000 milliárd forint fölé emelkedett a BMÁP összesített kintlévő állománya, mint az alábbi grafikonon is látható.

2024 végétől kezdődően jelentős átrendeződés történt a lakossági portfólión belül, a befektetők a Fix Magyar Állampapírba, illetve a Bónusz Magyar Állampapírba helyezték át a pénzeket. Az utóbbi részesedése 9 százalékról névértéken számítva mostanra duplájára, 18 százalékra emelkedett.

A mostani lejárattal ugyanakkor számottevően veszíteni fog a súlyából.

Az ÁKK szándéka, hogy mérséklődjön a lakossági portfólió kamatkockázata, tehát csökkenjen a változó kamatozású papírok súlya. A 2025/N Bónusz Magyar Állampapír az utolsó nagy lakossági tőkelejárat az évben, ezenkívül már csak kisebb összeget tartalmazó MÁP Pluszok járnak le az év során.

A mostani BMÁP-lejárat közel 450 milliárd forintos kifizetést jelent a lakossági befektetőknek – írja a Portfolio. A Magyar Nemzeti Bank 2024 végén megjelent pénzügyi stabilitási jelentésében is hasonló nagyságrendet prognosztizált a bank. Az előrejelzés megerősíti, hogy az év hátralévő részében már nem várható ekkora „pénzeső” – mint az alábbi grafikon is mutatja.

Októbertől jelentősen megújul a lakossági állampapír-kínálat. Az idén legnépszerűbbnek bizonyult FixMÁP kamata 6,5 százalékról 7 százalékra, a szintén fix kamatozású MÁP Plusz a 5,75-6,75 százalékos kamatsávról a 6,5-7,5 százalékos sávra emelkedik. A változó kamatozású papíroknál, mint a BMÁP és a PMÁP, csökken a kamatprémium.

Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

Álmos Péter: az 500 milliárd forint nyomtalanul eltűnhet az egészségügyben, ha nem alakítják át a rendszert

A kórházi adósságok mindig újra fognak termelődni, ha nem alakítjuk át az egész intézményrendszert – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Álmos Péter szerint évente 250 milliárd forint csak arra kellene, hogy ezek a tartozások megszűnjenek, de ez hosszú távon nem oldaná meg a problémát. Úgy látja, az államnak évente 500 milliárd forinttal többet kell költenie az egészségügyre, és még így is négy vagy inkább nyolc évbe telik majd a rendszer átalakítása.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Surányi György: "Ami Orbán Viktor fő érve az euró ellen, nekem az a fő érvem mellette"

Surányi György: "Ami Orbán Viktor fő érve az euró ellen, nekem az a fő érvem mellette"

Surányi György szerint éppen az szól legerősebben az euró bevezetése mellett, amit Orbán Viktor az egyik legerősebb ellenérvként szokott említeni: ha Magyarország belépne a monetáris unióba, gyakorlatilag megszűnne az EU-ból való kilépés lehetősége. Az MNB volt elnöke szerint ez a biztosíték fontosabb, mint az eurózóna hátrányai, miközben az elmúlt két évtized magyar monetáris politikája azt is megmutatta, hogy az önálló jegybanki mozgástérrel itthon nem éltek, hanem gyakran visszaéltek. Surányi a Magyar Tudományos Akadémia Számvetés és újratervezés konferenciáján különösen élesen bírálta a Matolcsy György vezette MNB-t, felelevenítve az energiaválságra adott elhibázott reakcióját, ami ahhoz vezetett, hogy Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az EU-ban. Emellett kiemelte, hogy jegybank "teljesen értelmetlenül óriási mennyiségű aranyat vásárolt", ezzel is növelve az MNB veszteségét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×