A környezet állapotáról szóló, ötévente közzétett 2025-ös jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) közölte: Európa a bolygó leggyorsabban melegedő kontinense.

Az éghajlat riasztó ütemben változik, ami veszélyezteti a biztonságot, a lakosság egészét, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát és a gazdaságot. Az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák növekvő gyakorisága és nagyságrendje, valamint az éghajlat további változása szükségessé teszi a gazdaság, valamint a természeti környezet, a föld, a víz és a természeti erőforrások közötti kapcsolatok újragondolását. A versenyképes gazdaságot és az európaiak magas életminőségét csak a természeti környezet helyreállítása révén lehet fenntartani.

"Sürgős szükség van

• a termelési és fogyasztási rendszerek átalakítására,
• a gazdaság dekarbonizációjára,
• a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásra,
• a szennyezés csökkentésére és
• a természeti erőforrások felelősségteljes kezelésére".

Kulcsfontosságú a gazdasági ágazatok, különösen a közlekedés dekarbonizációjának szükségességét, a mezőgazdaságból származó kibocsátások kezelését. A jelentőstevők szerint a körforgásosság fokozása csökkentheti Európa függőségét az energia és a létfontosságú nyersanyagok behozatalától.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása és a légszennyezés csökkentése terén jelentős előrelépés történt az EU-ban, azonban az európai környezet általános állapota nem jó, különösen igaz ez a természetre, melyet károsodás, túlhasználat és a biológiai sokféleség csökkenése sújt. A gyorsuló éghajlatváltozás hatásai aggodalomra adnak okot és sürgető kihívást, valamint kockázatot jelentenek Európa gazdasági jólétére, biztonságára és életminőségére.

Az európai kontinens klímasemlegességének elérése 2050-ig a termőföld-, a víz és egyéb erőforrásokkal való jobb és felelősségteljesebb gazdálkodáson múlik.

A természeti erőforrások védelme, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a szennyezés csökkentése erősíteni fogja a természettől függő, alapvető társadalmi funkciók, például az élelmezésbiztonság, az ivóvízellátás és az árvízvédelem ellenállóképességét.

Az Európai Unió csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és a fosszilis tüzelőanyagok használatát, miközben 2005 óta megkétszerezte a megújuló energiaforrások részarányát. Az elmúlt 10-15 évben jelentős előrelépés történt a levegőminőség javítása, valamint a hulladékok újrahasznosítása és az erőforrás-hatékonyság növelése terén is.

A kontinens szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémában csökken a biológiai sokféleség a fenntarthatatlan termelési módok és fogyasztási szokások tartós hatása miatt. A biológiai sokféleség és ökoszisztémák állapotának európai romlása várhatóan folytatódni fog, és az elfogadott szakpolitikai célkitűzések 2030-ig valószínűleg nem fognak teljesülni.

Komoly nyomás nehezedik Európa vízkészleteire is, a kontinens lakosságának és területének egyharmadát már most vízhiány sújtja. Az egészséges vízi ökoszisztémák fenntartása, a vízgyűjtő területek védelme és a felszín alatti vízkészletek feltöltésének biztosítása elengedhetetlen az európai vízgazdálkodás jövőbeli ellenállóképességének biztosításához.

Magyarország elkötelezett a gazdaság szén-dioxid-mentesítése és a lineáris modellről a körforgásos modellre való áttérés mellett.

Az országban az elmúlt évtizedekben előrelépés történt a gazdasági fejlődés és a környezeti terhelés szétválasztása terén. Szakpolitikai intézkedések születtek a környezetbarát közlekedés, az épületek energiahatékonyságának növelése, a megújuló energia felhasználásának növelése, a zöld technológiák terjesztése és a hulladék hasznosítása érdekében.

Az energiaellátás biztonsága és az energiaszuverenitás növelése nemzetbiztonsági kérdéssé vált. Magyarország az energiafüggetlenséget diverzifikációval és a megújuló energiaforrások hasznosításával, valamint az energiafogyasztást csökkentő és a felhasználás hatékonyságát növelő villamosítási intézkedésekkel kívánja elérni, hozzájárulva az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a légszennyezés csökkentésére vonatkozó célok eléréséhez is.

A 2030-ra kitűzött környezetvédelmi és éghajlat-politikai célok elérése érdekében egyes területeken azonban további erőfeszítésekre van szükség, különösen a biológiai sokféleség és a vízkészletek védelme és fenntartható használata, valamint a hulladékmegelőzés terén. Magyarország jelentős természeti értékekkel rendelkezik, amelyek megőrzésére további intézkedésekre van szükség az infrastruktúra-fejlesztés, az ásványkincs-kitermelés, az intenzív ipari fejlesztés és a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentése érdekében - tette hozzá jelentésében az Európai Unió környezetvédelmi ügynöksége.