Infostart.hu
eur:
384.42
usd:
332.42
bux:
107306.66
2025. november 9. vasárnap Tivadar
Planet Earth viewed from space with city lights in Europe. World with sunrise. Conceptual image for global business or European communication technology, elements from NASA
Nyitókép: NicoElNino/Getty Images

Brutális számok érkeztek a Föld klímájáról

Az ENSZ szerint az eddigi legsúlyosabb szintet érte el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása a világon.

Az eddigi legsúlyosabb szintre, 57,7 milliárd tonnára nőtt a világban tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami 2,3 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest – figyelmeztetett kedden kiadott jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).

Már nagyon valószínű, hogy nem teljesül a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzése, miszerint a globális felmelegedés az iparosodás korai szakaszának szintjéhez képest nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot; sőt a hőmérséklet ebben az évszázadban akár 2,8 Celsius-fokkal is emelkedhet, ha nem vezetnek be gyors ellenintézkedéseket – jegyezték meg.

„További, gyorsabb és nagyobb mértékű gázkibocsátás-csökkentésre van szükség a túllépés minimalizálása, valamint az emberéletekben és a gazdaságokban okozott károk csökkentése érdekében, mert ezt a folyamatot nagyon nehéz lesz visszafordítani” – írták a jelentésben, kiemelve, hogy ha az Egyesült Államok valóban kilép a párizsi klímamegállapodásból, akkor a hőmérséklet további 0,1 fokkal emelkedhet.

A globális hőmérséklet azonban várhatóan abban az esetben is 2,3-2,5 Celsius-fokkal fog emelkedne, ha a párizsi megállapodás összes aláírója teljesítené 2035-re a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit – áll a jelentésben. 2035-re 55 százalékos csökkentés elérése lenne szükséges a 2019-es szinthez képest ahhoz, hogy a melegedés csak 1,5 Celsius-fokos legyen, azonban még ha minden ország eléri is a jelenlegi célkitűzését, a várható csökkenés akkor is csak körülbelül 15 százalékot érhet el – tették hozzá. Úgy vélték, hogy az éghajlatváltozás elleni intézkedések felgyorsításához hiányzik a politikai akarat a nemzetközi közösségben.

Az UNEP adatai szerint tavaly Kína kibocsátása volt a legnagyobb, 15,6 milliárd tonnával, míg a második helyen az Egyesült Államoké volt 5,9 milliárd, a harmadikon Indiáé 4,4 milliárd, a negyediken az Európai Unióé 3,2 milliárd, az ötödiken pedig Oroszországé 2,6 milliárd tonnával.

A világ 20 legnagyobb gazdaságából álló országcsoport a teljes kibocsátás 77 százalékáért felelős, és az eddig végrehajtott intézkedéseknél ambiciózusabb cselekvést kért tőlük az UNEP.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

A szakértők szerint mostanra drasztikusan lelassult és megváltozott az ember biológiai evolúciója, sőt, talán teljesen meg is állt. Orvostudományunk és társadalmi intézményeink ma már lehetővé teszik, hogy olyan génvariánsok is továbböröklődjenek, amelyek korábban kiszelektálódtak volna. Eközben a kulturális evolúció példátlan ütemre kapcsolt: a tudás, a technológia és az intézmények gyorsabban formálják életünket, mint ahogy génjeink alkalmazkodhatnának. A biológiai és kulturális tempó szétcsúszása új feszültségeket hoz létre a test és a társadalom között, a munkaerőpiacon éppúgy, mint a pszichés állóképesség terén. A kérdés ma már nem az, folytatódik-e az evolúció, hanem az, hogyan alakult át, és milyen jövőt rajzol ki számunkra, és a gazdaság miként alkalmazkodik ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×