Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Planet Earth viewed from space with city lights in Europe. World with sunrise. Conceptual image for global business or European communication technology, elements from NASA
Nyitókép: NicoElNino/Getty Images

Brutális számok érkeztek a Föld klímájáról

Az ENSZ szerint az eddigi legsúlyosabb szintet érte el tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása a világon.

Az eddigi legsúlyosabb szintre, 57,7 milliárd tonnára nőtt a világban tavaly az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami 2,3 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest – figyelmeztetett kedden kiadott jelentésében az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).

Már nagyon valószínű, hogy nem teljesül a 2015-ös párizsi klímaegyezmény célkitűzése, miszerint a globális felmelegedés az iparosodás korai szakaszának szintjéhez képest nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot; sőt a hőmérséklet ebben az évszázadban akár 2,8 Celsius-fokkal is emelkedhet, ha nem vezetnek be gyors ellenintézkedéseket – jegyezték meg.

„További, gyorsabb és nagyobb mértékű gázkibocsátás-csökkentésre van szükség a túllépés minimalizálása, valamint az emberéletekben és a gazdaságokban okozott károk csökkentése érdekében, mert ezt a folyamatot nagyon nehéz lesz visszafordítani” – írták a jelentésben, kiemelve, hogy ha az Egyesült Államok valóban kilép a párizsi klímamegállapodásból, akkor a hőmérséklet további 0,1 fokkal emelkedhet.

A globális hőmérséklet azonban várhatóan abban az esetben is 2,3-2,5 Celsius-fokkal fog emelkedne, ha a párizsi megállapodás összes aláírója teljesítené 2035-re a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit – áll a jelentésben. 2035-re 55 százalékos csökkentés elérése lenne szükséges a 2019-es szinthez képest ahhoz, hogy a melegedés csak 1,5 Celsius-fokos legyen, azonban még ha minden ország eléri is a jelenlegi célkitűzését, a várható csökkenés akkor is csak körülbelül 15 százalékot érhet el – tették hozzá. Úgy vélték, hogy az éghajlatváltozás elleni intézkedések felgyorsításához hiányzik a politikai akarat a nemzetközi közösségben.

Az UNEP adatai szerint tavaly Kína kibocsátása volt a legnagyobb, 15,6 milliárd tonnával, míg a második helyen az Egyesült Államoké volt 5,9 milliárd, a harmadikon Indiáé 4,4 milliárd, a negyediken az Európai Unióé 3,2 milliárd, az ötödiken pedig Oroszországé 2,6 milliárd tonnával.

A világ 20 legnagyobb gazdaságából álló országcsoport a teljes kibocsátás 77 százalékáért felelős, és az eddig végrehajtott intézkedéseknél ambiciózusabb cselekvést kért tőlük az UNEP.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×