Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Electric Vehicle is changing in street.
Nyitókép: nrqemi/Getty Images

Bazsó Gábor: nincs más út, mint a teljes elektromos átállás

A BMW vezérigazgatója szerint hiba volt az EU-tól, hogy 2035-re betiltják a hagyományos motorokat, viszont Bazsó Gábor szakújságíró az InfoRádióban úgy nyilatkozott, hogy a következő évtizedekben a közúti közlekedés teljesen elektromossá válik világszerte.

Kiéleződött a vita arról, hogy szükség van-e az európai autógyártásban az erőltetett átállásra a belső égésű motorokról a elektromos meghajtásra, az autógyártók, elsősorban a Magyarországon is jelentős üzemeket működtető német cégek a 2035-re tervezett teljes uniós váltás késleltetését szeretnék elérni, de egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem enged a céldátumból, noha már a német kancellár is a rugalmasabb átmenet mellett érvel, ami nem csoda: mély válságban van a német autóipar.

„Ha megkérdezünk tíz embert, hogy fogynak-e Európában a villanyautók, akkor kilenc azt fogja mondani, hogy nem. Pedig a valóság ezzel szemben az, hogy plusz 26 százalékban vagyunk eddig a tavalyi évhez képest. Tehát rendkívül dinamikus növekedés figyelhető meg, jórészt annak köszönhetően, hogy egyre a jobbak és elérhetőbbek villanyautók” – hangsúlyozta Bazsó Gábor.

Az autós szakújságíró arról is beszélt, hogy az elektromos autók elterjedése Magyarország számára is nagy lehetőséget teremt, ugyanis a magyar GDP jelentős részben a hazai autógyártástól függ, miközben az ezzel kapcsolatos adottságaink nem feltétlenül legjobbak. „De ez mostanra tény, és a magyar GDP rosszabbul nézne ki, ha ezt kivennénk belőle” – tette hozzá.

Mint mondta, az autóiparon belüli szerkezetváltásba is bekapcsolódott az ország, ami nemcsak a villanyautók előállítását jelenti, hanem azt is, hogy az akkumulátorgyártásban ugyancsak erős szereplők akarunk lenni.

„Ez szerintem stratégiailag nagyon helyes irány volt. Én száz százalékig biztos vagyok benne, hogy nem lehetséges más vége ennek az egész folyamatnak, mint az, hogy a közúti közlekedés teljes mértékben átáll az elektromos hajtásra a következő évtizedekben” – szögezte le Bazsó Gábor Karotta szakújságíró.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×