A ChatGPT 2022 végi megjelenése óta kezdődött mesterségesintelligencia-forradalom szintet lépett. Az MI használata kezd napi rutinná válni a felhasználók között, és a tőzsdei vállalatok részvényárfolyamán is jelentőset lendít, ha megemlítik kommunikációjukban az MI-t – értékeli a helyzetet Elek Péter független pénzügyi szakértő a G7-en nemrégiben megjelent elemzésében.

A nagy amerikai techvállalatok, a Microsoft, a Meta, a Google, és az Amazon egyre többet fektetnek az MI-modellek futtatásához szükséges adatközpontokba. 2022-ben ez a négy cég összesen 130 milliárd dolláros beruházást hajtott végre. Idén, 2025-ben beruházási igényük megugrott 350 milliárd dollárra.

A Morgan Stanley elemzői szerint 2029-ig 3000 milliárd dolláros költsége lesz világszerte az adatközpont-beruházásoknak

– írta meg augusztus közepén a Financial Times.

A mesterséges intelligencia üzemeltetése nemcsak jelentős pénzügyi forrásokat, hanem számottevő energiát is igényel. Az MI-rendszerek által igényelt energiamennyiség 2030-ra az Európai Unió áramfogyasztásának felét fogja kitenni. A nukleáris technológia megerősödését jelentheti ez. Az új moduláris reaktorok karbonsemlegesen, időjárástól függetlenül termelnek áramot – magyarázta augusztus elején az InfoRádióban Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.

A magyar kormány elkészült az AI-stratégia felülvizsgálatával

– emlékeztetett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn, az AI Summit szakmai konferencián Budapesten. Ennek fókuszában három kiemelt terület áll: az MI a társadalomért, az MI a technológiáért, és az MI az üzletért. Kifejtette, mindeközben az EU „súlyos innovációs deficitben” szenved fő versenytársaihoz képest. Ezen felül Európában hiányzik a felhő- és adatszuverenitás, gyenge az AI-ökoszisztéma, és drága az energia az adatközpontokhoz. Megemlítette azt is, hogy Európa lemaradása a létrehozott AI-alapmodellek számában is kimutatható.

A kormány két új tőkeprogramot is indít, egyik kiemelt céljuk a magyar AI-startupok finanszírozása lesz, elsősorban kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeket finanszíroznak majd. A miniszter hozzátette, az AI vállalati elterjedtsége alacsony, magasabb arányt kell elérni. A KPMG kutatása során az itthon megkérdezett magánszemélyek 67 százaléka válaszolta azt, hogy használja az AI-t munkájában, tanuláshoz, vagy személyes célokra – írta meg korábban a Portfolio.

2020-ban alakult meg hazánkban a Mesterséges Intelligencia Koalíció, a kezdeti háromszáz cég után mára ötszáznál is több cég, egyetem, kutatóintézet tagja ennek – mondta el Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos az InfoRádió Aréna című műsorában korábban. Hozzátette, jelenleg öt, a magyar nyelvre specializálódott nyelvi modell fejlesztése zajlik.

A kormánybiztos kifejtette, a globális nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, nem mindig képesek kezelni a lokális ügyeket. Példaként felhozta, hogy a budapesti gyermekorvosi sürgősségi ellátás aktuális helyszíne olyan téma, ami egy globális modell „érdeklődési szintjét [...] nem érinti”. Emiatt szükségesek a helyi fejlesztések, mint amelyeket az OTP végzett.

A kormánybiztos ismertette a szabályozási környezetet is, elmondta, Amerikában nincsen külön szabályozva a terület, ahogyan Angliában sem. Meglátása szerint ezek az országok úgy döntöttek, a normál jogrend elegendő az AI kezelésére. Az európai uniós szintű AI Act nevű rendeletről elmondta, az nem gátolja az MI eredményes alkalmazását, de ha valaki nem fér hozzá egyszerűen a szükséges adatokhoz, az versenyhátrányt jelenthet.