1) Kiegyensúlyozott tervek

A felsorolásban közel 300 alkalommal szerepel az „építése” szó, és közel 200 alkalommal a „felújítása” kifejezés. Az arány azt mutatja, hogy itt nem a vak betonöntés a cél, hanem egy tudatos egyensúly; új dolgokat teremteni, miközben a meglévő értékeket is megőrizni.

Gazdasági szempontból ez azért is kedvező, mert a meglévő infrastruktúra élettartamát is meghosszabbítja. Olyan, mint egy jó családi költségvetés, egyszerre spórolunk és be is fektetünk.

2) Száz iskola

Nagyjából 100 iskola kap százmilliós nagyságrendben fejlesztési forrásokat. Új iskola fog épülni Kistarcsán, Gyömrőn, Dunaharasztin, Őrbottyánon, Nagykovácsin, Csömörön, Veresegyházán, Szigethalmon és Gödön.

Egy új iskola nemcsak tégla és beton, hanem munkahely a tanároknak, és jövő a diákoknak. Hosszú távon ez a humán tőke erősödését jelenti, ami a gazdasági növekedés legbiztosabb motorja. Aki Kistarcsán vagy Veresegyházán tanul majd modern körülmények között, az húsz év múlva talán sikeres vállalkozóként vagy mérnökként erősíti a hazai gazdaságot.

3) Ötven tornaterem

Közel 50 tornaterem épül majd fel a program keretében. Miért fontos ez? Mert egészséges gyerekből lesz egészséges felnőtt és egészséges munkavállaló. A sport

nemcsak a testet edzi, hanem a kitartást, csapatszellemet is, ezek az erények pedig a gazdaságban is jól jönnek.

A sportlétesítmények bővítése emellett élénkíti a helyi gazdaságot. Profitál ebből a sportfelszerelés-bolt, a büfé, a helyi közlekedés is. Egy tornaterem tehát a GDP-t is „erősíti”.

4) Budapest ötven plusz

Több mint félszáz fejlesztés Budapesten történik majd, a főváros a program legnagyobb haszonélvezője. A legnagyobb támogatottak egyike, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet is itt található, mely intézmény több mint 100 milliárd forint értékben kaphat támogatást.

Ez nem csupán egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is. A főváros Magyarország termelésének és szolgáltatásainak motorja. Ha itt javul az életminőség, az visszahat a munkaerőpiacra is. Egy egészségesebb Budapest több befektetőt és turistát vonz, ami adóbevételt hoz, és tovább növeli a gazdasági dinamizmust.

5) Ötven rendőrkapitányság

Nagyjából félszáz rendőrőrs, -kapitányság és -főkapitányság kap forrást felújításra, vagy az intézmény létesítésére. A közbiztonság a gazdasági élet biztos alapja. Ha félve megyünk haza este, akkor kevesebbet költünk étteremre, mozira, taxira.

A rendőrkapitányságok felújítása és építése biztonságot sugároz, ami növeli a fogyasztói bizalmat, és így a gazdasági aktivitást. Egy nyugodt városnegyedben az ingatlanárak is stabilabbak, ami a helyi közösség vagyonát gyarapítja.

6) Száz energetikai fejlesztés

Nagyjából 100 beruházás energetikai felújítással, korszerűsítéssel kapcsolatos. Az energiahatékonyság olyan, mint egy láthatatlan béremelés. Ha kevesebbet fizetünk rezsire, több pénz marad fogyasztásra, megtakarításra.

Makrogazdasági szinten ez a versenyképességet is javítja. A cégek alacsonyabb energiaköltségekkel tudnak termelni, így jobban állják a nemzetközi versenyt. Egy energiatakarékos ország olyan, mint egy sportoló, aki leadta a felesleges súlyokat. Gyorsabb, erősebb, kitartóbb.

7) Harminc szennyvízfejlesztés

Közel harminc szennyvízzel kapcsolatos projekt van a listán. Ezek között van csatorna-kiváltás, karbantartás, kapacitás-bővítés és fejlesztés is. Bár ezek a beruházások képezik közkedvelt beszédtéma tárgyát a vasárnapi ebédek során, ha nincsenek rendben, akkor annak negatív hatásait mindannyian megérezzük.

Ráadásul óriási gazdasági hasznuk is van. A rendezett csatornarendszer alapfeltétele a turizmusnak, a befektetéseknek, és még az ingatlanfejlesztéseknek is. Senki sem épít luxusapartmant vagy gyárat egy olyan településre, ahol minden nagyobb esőnél kiönt a csatorna. A szennyvízhálózat fejlesztése tehát a civilizációs és gazdasági fejlődés egyik alappillére.

8) Húsz tanuszoda

Egész pontosan 23 tanuszoda szerepel a programban, túlnyomó többségében új építményről van szó. Ezek a beruházások nem csupán az úszástudást fejlesztik, hanem akár életet is menthetnek.

Az úszás ráadásul fegyelmet tanít, önbizalmat ad, és növeli az egészségben eltöltött évek számát. Ez pedig gazdasági előnyökkel is jár. Kevesebb egészségügyi kiadás, boldogabb és produktívabb munkavállalók. Ráadásul az uszodák új közösségi terek, ahol sportegyesületek, versenyek és családi programok zajlanak, mindez pedig multiplikálja a helyi gazdasági hatásokat.

9) Harminc kórház

Harminc kórház kap komoly anyagi forrást építésre, felújításra, fejlesztésre vagy az egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek javítására. Ezek közül nem egy (békéscsabai, kistarcsai, váci, zalai, Bethesda, Bács-Kiskun megyei, somogyi, Szent János) tízmilliárdos, vagy akár százmilliárdos (Dél-Budai Centrumkórház) nagyságrendű projekt.

A kórházak felújítása és bővítése a legértékesebb erőforrásunkat védi, az emberi életet. Az egészségügybe való befektetés minden nemzetközi tanulmány szerint az egyik legjobb hozamú beruházás. Ha a beteg hamarabb gyógyul, kevesebb ideig van táppénzen, hamarabb tér vissza a munkaerőpiacra. Emellett a modern egészségügyi intézmények maguk is munkahelyeket teremtenek, és visszatartják az orvos-elvándorlást, ez pedig mérsékli az agyelszívást.

10) Harminc gimnázium

Közel 30 gimnázium, vagy szakgimnázium kap komoly forrásokat felújításra, fejlesztésre, új épület építésére vagy bővítésre. Ezzel nem csak az épületeket, hanem egyben a jövőt is építjük. Hiszen nem csak a falak újulnak majd meg, hanem a tudás is gyarapodik bennük.

Az erős középfokú oktatás azt jelenti, hogy a magyar fiatalok versenyképesebbek lesznek a globális tudásalapú gazdaságban. Egy jó gimnázium nemcsak tudást ad, hanem kapcsolatokat, kulturális tőkét és önbizalmat is. Ezek pedig később új cégekben, kutatási eredményekben és kreatív iparágakban térülnek meg.

A 10 éves fejlesztési program tehát nem pusztán építkezések és felújítások halmaza, hanem egy átgondolt stratégia Magyarország jövőjének megerősítésére. Az iskolák, gimnáziumok és tornatermek az emberi tőkét erősítik; a kórházak, uszodák és energetikai beruházások az egészséget és a fenntarthatóságot szolgálják; a rendőrkapitányságok és szennyvízfejlesztések pedig a biztonság és az alapinfrastruktúra stabilitását adják.

A fővárosi és vidéki beruházások kiegyensúlyozottsága országos gazdasági növekedést és társadalmi jólétet ígér. Együttesen ezek a projektek nem csupán az életminőséget emelik, hanem a versenyképességet is fokozzák, hiszen hosszú távon több befektetést, jobb munkaerőt és egészségesebb társadalmat teremtenek.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense