A nemrégiben bejelentett Otthon Start programnak komoly keresletátalakító hatásai lehetnek a fővárosi és a nagyvárosi albérletpiacokra, ugyanis míg az átlagos fővárosi albérletár egy 50 négyzetméteres ingatlan esetében 250 ezer forint, addig a programban elérhető 50 millió forintos, 3 százalékos hitel törlesztője 237 ezer forint, vagyis kevesebb, mint a bérleti díj – mondta az InfoRádióban Balogh László.
A szakértő szerint ez furcsa ellentmondásokat okoz Budapesten;
a havi törlesztőrészlet és a bérleti díjak között különbség a belvárosi kerületekben a legszembetűnőbb: tudniillik az V. kerületben egy 50 négyzetméteres lakás havi átlagos bérleti díja 327 ezer forint, míg az Otthon Start hitel maximális keretösszege 237 ezer forintos törlesztőrészletet eredményez, de emellé egy legalább 48 milliós önrészt kell letennie az asztalra annak, aki a Belváros-Lipótvárosban vásárolná meg az első lakását.
A legkedvezőbb feltételekkel a külsőbb kerületekben találkozhatnak az első lakásvásárlók: itt nem mutatkozik olyan drasztikus különbség a törlesztőrészletek javára a bérleti díjakhoz képest, viszont a tíz százalékos önrész összege akár 4-5 millió forintos induló tőkét tesz csak szükségessé ahhoz, hogy valaki a saját lakásába költözzön – magyarázta az ingatlan.com vezető elemzője.
Természetesen lehetnek egyéb stratégiák is: ha valaki egy kisebb lakást vásárol ahhoz képest, mint amit most bérel, vagy egy olcsóbb kerületbe költözik ahhoz a területhez képest, ahol aktuálisan ingatlant bérel, akkor szinte bizonyosan fog tudni találni olyan megoldást, amivel a havi bérleti díjához képest alacsonyabb hiteltörlesztőt tud elérni – tette hozzá Balogh László.
A vezető elemző szerint „nagyon izgalmas” időszak elébe néz az albérletpiac. Kifejtette: néhány héten belül várható a felsőoktatási intézményekre frissen bekerülők rohama, de
vélhetően nincs olyan potenciális bérlő, aki ne gondolkodna el azon, hogy hogyan válhatna inkább elsőlakás-vásárlóvá,
főleg akkor, ha ugyanannak az ingatlannak a bérleti díja jóformán magasabb, mint a hitel törlesztője. Ez apaszthatja valamelyest az albérletpiaci keresletet, csökkentve a versenyt a kiadó lakásokért, ami az áremelkedést is fékezheti az albérletpiacon.
Balogh László szerint a kínálatnövekedés is igencsak valószínű, miután az év elején az ingatlanpiacra „átnyergelő” kötvény-, állampapír-befektetők rengeteg befektetési célú ingatlanvásárlást hajtottak végre, amiket majd szintén most próbálhatnak „piacra dobni”. Ha pedig nő a kínálat, miközben csökken a hozamszint, az hosszabb távon óvatosabbá teheti az ingatlanbefektetőket, ami végső soron ahhoz vezethet, hogy az ingatlanpiac adásvételi oldalának a keresleti szintje mérséklődhet valamelyest, ha a befektetők már nem olyan intenzitással vesznek ebben részt, mint korábban.
Ez végeredményében az eladó lakásárak emelkedését is mérsékelheti.
„Persze ezt rövid távon még bőven fogja kompenzálni az elsőlakás-vásárlók rohama, ami szeptemberben indul és vélhetőleg 2026 tavaszáig fog lecsengeni” – mondta az ingatlan.com vezető elemzője.





