Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pexels.com

Nem is gondolná, mekkora veszélyt rejthet egy külföldről hozott csodás növény

Nem hozhatunk be dísz- vagy haszonnövényt kedvünk szerint külföldről, mert kártevőket is behurcolhatunk ezzel az országba – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal abból az alkalomból, hogy május 12-én volt a növényegészségügy nemzetközi napja. A tudnivalókról Szűcs Csabát, a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatóját kérdeztük.

A károsítók fogalma egy gyűjtőnév; benne értendők a kórokozók, mint a vírusok, baktériumok, gombák, illetve fitoplazmák, valamint a kártevők, akár egy szívó szájszervű levéltetű vagy pajzstetű, de a gyomnövények is ide tartoznak – ismertette az InfoRádióban Szűcs Csaba.

„A növénykárósítók hazánkba történő behurcolásának megelőzése érdekében fontos, hogy az állampolgárok ne hozzanak haza növényeket, terméseket, vetőmagot, mivel előfordulhat, hogy ezekkel olyan károsítók kerülhetnek be Magyarországra, amelyek itthon nem őshonosok, és az itteni növényfaunát károsítják” – emelte ki a szakember.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az internetes vásárlásnál is érdemes odafigyelni arra, hogy a növényekhez, növényi termékekhez vagy az egyes vetőmagokhoz növényegészségügyi bizonyítvány, illetve az EU-n belül növényútlevél szükséges. A vásárlás alkalmával ezek meglétéről a vásárlónak kell meggyőződnie, ugyanis ezek garantálják, hogy a termékek megfelelnek-e az uniós előírásoknak.

„Ha valaki egy mediterrán országban jár, és mondjuk lemetsz egy leanderágat, amit aztán hazahoz, azzal is potenciálisan veszélyt, kárt okozhat” – mondta a Nébih növényvédelmi és borászati igazgatóság vezetője –, miután ennek a növénynek a vonatkozásában is számos károsító létezik, például baktériumtörzsek.

A jelenleg az egyik legsúlyosabb károsító, az EU közös növény-egészségügyi szabályozása alapján a karanténlistán is szereplő úgynevezett xylella fastidiosa baktériumnak ugyanis a leander is a tápnövényei között szerepel, és bizonyos európai országokban jelen van – mondta Szűcs Csaba. Egy-egy ilyen nem ellenőrzött behozatallal tehát számos magyarországi növény – köztük például a szőlők – megbetegedését kockáztatjuk. Így aztán, ha valakinél a határon megtalálják, szankcionálhatják.

Arra a kérdésre, hogy ellenőrzött, boltban vásárolt virágmagot szabad-e külföldről behozni Magyarországra, a Nébih munkatársa kifejtette: a növényegészségügyi jogszabályok alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok három fő csoportba sorolhatók. Az első körbe olyan fajok tartoznak, amiket az Európai Unión kívülről szigorúan tilos behozni, a második csoportba tartozók behozatalára növényegészségügyi bizonyítvány szükséges, végül pedig van öt faj termése, ami bizonyítvány nélkül is behozható az EU-ba: ez az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókuszt.

A külföldre utazók számára a Nébih növényegészségügyi aloldalán további sok hasznos információ, közlemény áll rendelkezésre, hogy tájékozódhassanak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×