Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Young professional working with human resources software on computer
Nyitókép: grinvalds/Getty Images

Ilyen béremeléssel kalkulálhatunk az idén – felmérés

Idén tízből hat munkáltató tervez béremelést, amelynek mértéke átlagosan 8,4 százalék – közölte a Profession.hu a friss munkáltatói felmérésének eredményei alapján. Az előrejelzések szerint a tavalyi bérfejlesztésnél kisebb mértékű lesz a növekmény.

Az állásportál a januári felmérésében 440 vállalati partnerét kérdezte meg a tavaly végbement bérfejlesztéseikről és a 2025-re vonatkozó terveikről.

Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője elmondta, hogy idén is többségben vannak a béremeléssel számolók, ráadásul az elmúlt évek tapasztalatai alapján az év során várhatóan ennél még többen lesznek. A tavalyi eredmények szerint +10 százalékpont volt az eltérés a terv és a tény között a bérfejlesztők arányában, így végül a válaszadók 73 százaléka döntött a fizetésemelés mellett.

Jelezték ugyanakkor, hogy bár tavaly a prognosztizáltnál több helyen emelték a fizetéseket, annak mértéke végül a tervezett 12,5 százaléknál kisebb, átlagosan 10,1 százalék lett,

az idén szerényebben kalkulálnak a munkáltatók: átlagosan 8,4 százalékkal.

A 10 milliárd forint árbevétel feletti és a 300 embernél több foglalkoztatottal működő nagyvállalatok átlagosan 5 százalékos, míg a kelet-magyarországi vállalkozások (átlag 10,4 százalék) és a kizárólag fizikai munkát végzőknek (átlag 11,6 százalék) foglalkoztatók jelentősen magasabb bérfejlesztéssel számolnak.

Míg az aktuális vállalati előrejelzésekből az látható, hogy a tavalyi nagyobb bérfejlesztési hullámot 2025-ben egy visszafogottabb fogja követni, a munkavállalók részéről erősebb az igény a fizetésemelésre, tízből hatan már most mégis úgy vélik, hogy a teljesülés mértéke elmarad majd az elvárásuktól.

Béren kívüli juttatások is változhatnak

Arra is felhívták a figyelmet, hogy folyamatosan csökken azoknak a munkáltatóknak az aránya, amelyek növelnék a béren kívüli juttatások keretösszegét. Több mint ötödük (22 százalék) emelne a keretösszegen (ezek aránya 2023-ban és 2024-ben 29, illetve 25 százalék volt), mégpedig átlagosan 7 százalékkal. A munkáltatók 73 százaléka viszont nem fog változtatni.

A Profession.hu felmérése szerint a béren kívüli juttatások emelése mögött meghúzódó okok közül a megkérdezettek a legtöbb esetben idén is a jelenlegi munkavállalóik megtartását, illetve az új szakemberek megszerzését jelölték meg. A vállalatok 4 százaléka ugyanakkor csökkenteni fogja ezt a juttatási csomagot, aktuális számításaik szerint átlagosan 8 százalékkal - olvasható az állásportál felmérésében.

Címlapról ajánljuk
Átszabnak több városi parkot, sokan fellélegezhetnek

Átszabnak több városi parkot, sokan fellélegezhetnek

A települési zöldfelületek tudatos tervezésével és kezelésével szeretné mérsékelni az allergia által okozott betegségterhelést egy osztrák-magyar határ menti együttműködés, amelyben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is részt vesz. A projekt célja, hogy a városi parkokba a jövőben olyan növények kerüljenek, amelyek nem okoznak pollenallergiát, de közben képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz is.

Az amerikai intézkedés, ami átszabta a világgazdaságot

Egy kansasi gabonasiló árnyékában kezdődik a történet, ami a teljes világgazdaság térképét újrarajzolta. A Trump-korszak vámjai nem epizódnak bizonyultak, hanem tartós fordulatnak. A kérdés ma már nem az, hogy kivezetik-e, hanem az, hogy milyen világrendet eredményez. Jelen írás három forgatókönyvet vázol fel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Új törésvonalra derült fény a "régi" és az "új" EU között

Új törésvonalra derült fény a "régi" és az "új" EU között

A gazdaságilag fejlettebb EU-tagállamok körében az uniós átlagnál erősebb kapcsolat jellemző az innovációs teljesítmény és a fenntarthatósági eredményesség között, míg a fejletlenebb országoknál nem igazolható szignifikáns kapcsolat, továbbá ezen tagállamok mind az innováció, mind a fenntartható fejlődés terén gyengébben teljesítettek - derül ki egy új hazai tanulmányból. Ez utóbbi azzal együtt igaz Magyarországra is, hogy az elmúlt években a fenntartható fejlődés és az innováció területén is látható előrelépést ért el. A kutatók szerint a regionális különbségek alapján célszerű lenne felülvizsgálni a fenntartható fejlődést szolgáló innovációk ösztönzését támogató uniós irányelveket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×