Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Nyitókép: Pexels.com

Ez a 4. hely nagyon fáj a magyar nyugdíjasoknak

Az Eurostat egyik adata azt mutatja, hogy a háztartások hány százaléka engedhet meg magának, hogy kétnaponta hús- vagy halétel kerüljön az asztalra, vagy ezekkel megegyező tápértékű vegetáriánus alternatíva. Magyarországon a lakosság 14,7 százaléka nem engedheti meg magának ezt, az EU-átlag 9,5 százalék.

Az adatok külön kitárnak a nyugdíjasokra is. Magyarországon az utolsó friss adatok alapján minden 5. egyedül élő idős nem tud kétnaponta húst enni. Az olyan háztartásokban, ahol két felnőtt él, és az egyikük legalább 65 év feletti, már sokkal kevesebben - 14 százalék - érintettek.

Az összlakosságban Magyarország ezen a kétes ranglistán a 4. helyen áll a statrisztikák szerint.

A penzcentrum.hu az adatokat elemzve megjegyzi, hogy a most bejelentett nyugdíjasoknak járó áfa-visszatérítés is - a nyugdíjemeléshez hasonlóan - azoknak kedvez majd jobban, akiknek eleve van pénzük vásárolni, akik többet tudnak költeni. Ők majd - a jelenlegi tervek szerint - a következő havi nyugdíjukhoz "bónuszként" megkapják a visszatérített áfát is.

Javaslat

Farkas András nyugdíjszakértő ennek kapcsán felvetette, hogy - ha már nem a nyugdíjemelést választja a kormány eszközként, hogy támogassa a nyugdíjasokat - a részleges áfa-visszatérítés helyett adhatnának egyösszegű kompenzációt, egységes összegben. Fejenként 24 ezer forint (júliusi osztás esetén fél évre 12 ezer forint) járhatna, ha a kormányzat szerint havi kétezer forinttal kell támogatni a nyugdíjas bevásárlást a zöldség, gyümölcs, tejtermék fronton. Ennek az összegnek is jó része azonnal visszakerülne a költségvetésbe adóbevételként, miközben az erősebb nyugdíjas vásárlóerő keresleti oldalról tudná pörgetni a magyar gazdaságot - fejtette ki a szakértő.

Az alacsony jövedelmű egyedül élő idősek étkezését súlyosan érintették a 2023-as év gazdasági eseményei (30 százalék közeli infláció) - 29,9 százalékról 44,4 százalékról nőtt azok száma, akik nem tudtak megfelelően étkezni

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×