Donald Trump megválasztott amerikai elnök tanácsadói olyan vámtervezetet vizsgálnak, ami ugyan minden országra érvényes, de csak a kritikus importra vonatkozik – írta minap a Washington Post három forrásra hivatkozva. Órákkal később Donald Trump mindezt egy posztjában fake news-nak tituláta, mondván: a vámpolitikája olyan lesz, amilyet a kampányban ígért.

A fenti hírek erőteljesen megmozgatták a piacokat, amivel kapcsolatban Csaba László kifejtette: a megválasztott elnök gazdaságpolitikája egészében véve zavarosnak és kártékonynak tűnik, és a kevés számú kiszámítható elemének egyike az általános, legalább 20 százalékos vámtarifa bevezetése volt. Ez utóbbi nagyon egyértelműen két célt szolgál: az állami bevételek növelését, valamint a Trump-féle Republikánus Párt új szavazóinak számító, kevéssé képzett vidéki, kétkezi munkásrétegnek a munkahelyvédelmét. Más kérdés, hogy a 20 százalékos vám más, kevésbé képzett rétegeknek a fogyasztását igen kellemetlenül fogja érinteni – jegyezte meg.

„De a történet nem erről szól, hanem arról, hogy az a szavazói bázis, amelyik hagyományosan Demokrata párti volt – a kevéssé képzett ipari munkavállaló vagy egykori ipari munkavállaló, illetve azok családtagja –, most mind Trumpra szavazott. Azt gondolom, hogy Trump ebből se nem tud, se nem akar visszalépni” – fogalmazott.

A közgazdász szavai alapján az amerikai elnök vámpolitikája Magyarországra, általában véve az Európai Unióra nézve rendkívül kedvezőtlen lesz, ezért mindenki azon „agyal”, hogy milyen módon lehet erre majd reagálni. Szerinte az egyik lehetséges válasz az, hogy Európa büntető viszontvámokat vezet be az Egyesült Államokkal szemben, ami „pusztító és kártékony”. A másik, hogy valamifajta külön kétoldalú megállapodást köt az Egyesült Államokkal, ami azt jelentené, hogy az EU (mint egység) a vámok alól kivételt élvezne. Utóbbi amúgy Friedrich Merznek, a várhatóan befutó új német kancellárnak a javaslata.

Mindazonáltal Csaba László nagyon csodálkozna, ha az Egyesült Államok hajlandó lenne az Európai Unióval kivételt tenni, hiszen akkor a dolog politikai része nem működne. Szerinte Donald Trump, különösen az elnöksége első szakaszában, meg akarja majd mutatni, hogy amit megígért, azt megcsinálja, a mindenkire kiterjedő 20 százalékos vámra pedig többször tett ígéretet. Nem utolsó sorban azért, mert ehhez egy másik fogadalma, az adócsökkentés is erősen kötődik – emlékeztetett a közgazdász. Bár bizonyos – jobb, bal és középirányú – intézetek számításai szerint nem lehet a vámból annyit beszedni, mint amennyi adókönnyítésre ígéretet tett Trump, de ez majd a következő időszak problémája lesz. Abból kell kiindulni, hogy az Egyesült Államok hiányát az egész világ finanszírozza – emelte ki Csaba László.

A bizonytalan kormányzás negatív hatású

Nehéz egzakt, számszerűsített választ adni arra, hogy milyen árat követel egy bizonytalan kormányzás, amilyen Németországban, Ausztriában vagy épp Franciaországban tapasztalható, és aminek hatására mondjuk már előre eldöntött beruházások, fejlesztések maradhatnak el, de mindenképpen negatív hatású – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László. A németek esetét alapul véve kifejtette: a korábban fennálló közlekedésilámpa-koalíció – a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek együttes kormányzása – kibékíthetetlen ellentéteket próbát kibékíteni, ami rövid távon és papíron lehetséges, hosszú távon azonban nem. Ilyen volt például, hogy mit gondolnak olyan alapvető kérdésekről, mint a költségvetési egyensúly, a zöld átmenet vagy a bevándorlók integrálása.

A közgazdász felidézte: a német választási rendszer a mandátumok „szétszóródásának” kedvez, így olyan erőviszonyok jöttek létre, amelyek nem szolgálták a stabil kormányzást, emiatt aztán Németországban semmi sem a régi. „Mindenki, aki ismeri az országot, meglepetéssel tapasztalhatta, hogy a német vasút, ami a pontosság jelképe volt, minden további nélkül megengedi magának, hogy a szomszéd országba érkező vonatok 20-25 perc, 30 perc késéssel érkeznek, mondjuk Münchenből Bécsbe” – fogalmazott az akadémikus, hozzátéve:

az a korábbi általánosított jellemzés, hogy a németek „kockafejűek”, kiszámíthatóak, már nem igaz.

Meglátása szerint miután a legutóbbi választás egy olyan politikai felállást hozott létre, amelyik teljesen kiszámíthatatlan, az említett bizonytalanságot nem lehet beírni egy kockázati százalékkal a tervekbe.

Csaba László szerint az a fajta német kormány, amelyik a mostani felmérések szerint kialakulóban van, a német ipar iránt barátságosabb politikát fog folytatni, ebből adódóan a német iparnak az a „nem legversenyképesebb” része, ami Magyarországon is itt van – az autóipar –, könnyebb időszakra számíthat, aminek hatása lesz a magyar gazdaságra is.

Német növekedésből magyar növekedés?

Magyarország gazdasága ugyan meghatározó mértékben függ Németország gazdaságától, Csaba László szerint a magyar gazdasági növekedésnek az elsődleges korlátai az országon belül vannak: az adott termelési és fogyasztási, továbbá költségvetési szerkezet, a fogyasztóknak a várakozásai és megítélése. Emlékeztetett: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is többször beszélt arról, hogy az elmúlt évben előállt egy új magyar paradoxon, nevezetesen, hogy miközben a reálbérek lendületesen növekedtek, a fogyasztás, különösen az anyagi javak és a szolgáltatások fogyasztása nem.

Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy ültünk a pénzen, tartva a 2022-es események megismétlődésétől. A magyar gazdasági növekedésnek 2024-ben a német gazdaság állapota, de akár az orosz–ukrán háború is korlátokat szabott, de legalább ilyen meghatározó a termelés, a költségvetési kiadások és a beruházások szerkezetének az alakulása. „Nekem semmi bajom nincs azzal, hogy adott esetben felújítják a mohácsi csata emlékművét, de hogy az megtérülne, azt azért nehéz elképzelni” – jegyezte meg.

Hozzátette: egy olyan év után vagyunk, amikor a beruházások jelentősen visszaestek, jelentős beruházási visszaesésből pedig nem szokott nagy növekedés lenni. „(…) Egyszerűen nem jön ki a matek, ha se az export, se a beruházás, se a fogyasztás nem nő, akkor miből lesz hat százalék gazdasági növekedés?” – fogalmazott a közgazdász. Helytelennek tartja, ha valaki folyton „vészmadárkodik”, így ő sem gondolja, hogy a fogyasztás össze fog omlani vagy nem lesz Magyarországon beruházás. Annyit állít, hogy a visszaeső beruházások, a stagnáló fogyasztás, a stagnáló export együttesen nem alapoz meg egy lendületes gazdasági növekedést akkor sem, ha egyébként a német gazdaság helyreáll és Ukrajnában béke lesz.