A magyar termelékenységi mutatók elmaradnak a fejlett EU-s országok átlagától, ami növekedési tartalékot jelent a hazai gazdaság számára, a 2020-as években érdemi javulás csak a digitalizációs pillérben történt, főként a vállalatok digitalizációs hatékonyságának emelkedése következtében - ismertette Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank Termelékenységi jelentését szerdán sajtótájékoztatón.

Baksay Gergely, közgazdasági és költségvetési elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgató elmondta: a jelentés a termelékenység négy pillérét vizsgálja, amelyek kiterjednek a munkatermelékenységre, valamint az innovációs, a digitalizációs és az ökológiai hatékonyságra.

Balatoni András kifejtette: az évtized megatrendjei - mint a demográfiai átmenet, geopolitikai átalakulás, a gyors technológiai fejlődés, valamint a zöld átállás - minden eddiginél fontosabbá tették az erőforrások hatékony felhasználását.

A jelentésben szereplő első pillérről elmondta, hogy az elmúlt évek sorozatos válságai miatt a munkatermelékenység javulása az előző évtized végén látottakhoz képest lelassult.

Míg a 2017-2019-es időszakban évente átlagosan 3,3 százalékkal emelkedett a reál munkatermelékenység, addig 2020 és 2023 között évente átlagosan 0,8 százalékos javulást mértek.

Az emelkedés szinte teljes egészégen a szolgáltató szektornak köszönhető. Így a hazai munkatermelékenység továbbra is az uniós rangsor utolsó részében található, az uniós élvonal felét éri el. A magyar munkatermelékenység alacsonyabb a régiós átlagnál is, ezért a termelékenység javítása jelenti a legnagyobb növekedési tartalékot - mondta.

A második pillér az innovációs hatékonyság. Ismertetése szerint a hazai innovációs ráfordítások reálértéke - elsősorban a vállalati kiadások csökkenésén keresztül - az elmúlt évek válságai következtében mérséklődött. Ez az innovációs hatékonyság enyhe romlása mellett az eredmények csökkenését okozta, ami elsősorban a szabadalmak és formatervezési oltalmak csökkenő aktivitásában érhető tetten. Az innovációs rendszer hatékonyságában 55 százalékon áll a magyar gazdaság.

A harmadik pillért, a digitalizációs hatékonyságot tekintve a 2020-as években érdemi javulás történt főként a vállalatok digitalizációs hatékonyságának emelkedése miatt. Mindezek ellenére

a hazai digitális infrastruktúra színvonalához képest annak kihasználtsága még mindig viszonylag alacsony,

így itt további fejlődési lehetőségek vannak.

Magyarország az ökológiai hatékonyságban teljesít a legjobban a vizsgált pilléreken belül, ugyanakkor itt is vannak előrelépési lehetőségek, például a megújuló energiaforrások arányának növelése révén.

A digitalizáció és ökológiai hatékonyságban viszonylag a legkisebb a lemaradás az EU-s országokhoz képest: sorrendben 78 és 81 százalékot ért el az ország az EU átlaghoz képest - ismertette Balatoni András.

Baksay Gergely elmondta: a kétévente készített termelékenységi jelentés fő célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. A mostani jelentés készítéséhez 2024. október 24-ig rendelkezésre álló adatokat használták fel. A jelentés segíti a jegybank törvényi feladatainak ellátását, mivel a termelékenység javulása hosszú távon mérsékli az inflációt, így a jegybank elsődleges mandátumának eléréséhez is hozzájárul.