eur:
411.35
usd:
392.57
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

Rossz hírt kaptak a magyar zenészek

A beszedett szerzői jogdíjak összege 2023-ban világszerte elérte a 13,1 milliárd eurót (5,3 billió forintot), ami 7,6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Magyarországon 1,5 százalékos emelkedéssel 14,7 milliárd forint jogdíj került a jogkezelőhöz.

A szerzői jogdíjat a világ 116 országában összesen 227 közös jogkezelő szedte be. Immár második éve a digitális jogdíjak jelentik az alkotók legnagyobb bevételi forrását - szerepel a CISAC, a közös jogkezelők nemzetközi szervezete most közzétett éves jelentésében, amelyről az Artisjus tájékoztatott.

A globálisan több mint ötmillió alkotót képviselő CISAC-dokumentum fő megállapításai közé tartozik, hogy 2023-ban immár a pandémia által korábban leginkább érintett jogdíjforrás, vagyis az élő- és háttérzenei jogdíj mértéke is meghaladta a 2019 előtti szintet (az előző évhez képest 22 százalékos növekedéssel), tehát tavaly lett teljes a kilábalás a koronavírus-járvány által okozott válságból. A 2019-es állapothoz képest majdnem egyharmaddal (29,9 százalékkal) volt több a beszedett jogdíjak mértéke 2023-ban.

A globális emelkedés elsősorban a digitális jogdíjaknak - az előfizetéseknek és kisebb mértékben a reklámbevételeknek - köszönhető.

A 2022-es beszedésekben előzte meg a digitális jogdíj a korábban a legerősebbnek számító rádiós-tévés bevételeket. Tavaly már 35 százalékot tett ki a digitális jogdíjak aránya, a televízió, rádió 30 százalékot, az élő- és háttérzene 25 százalékot.

Ugyanakkor a fejlett piacokon a stream egyre közelebb kerül a telítődéshez, így a digitális jogdíjak az egy évtizeden át tartó, évenkénti kétszámjegyű növekedéséhez képest 2023-ban csak 9,6 százalékkal tudtak nőni. A rádiós-tévés bevételek a hallgatók-nézők, és ezzel párhuzamosan a reklámbevételek csökkenésével lassú, de folyamatos visszaesést mutatnak: 2023-ban az előző évhez képest 4 százalékkal estek vissza. Globális összesítésben a CD- és DVD-eladások utáni, a szerzőknek járó jogdíj ugyanúgy 3 százalékot képvisel, mint a magánmásolási díj.

Térségünk más

A régióban továbbra is a rádiós, televíziós jogdíjak a legjelentősebbek 46,4 százalékos aránnyal; ez 2022-ben csökkent 50 százalék alá. Az élő- és háttérzene jelentősen, 22,2 százalékkal nőtt, a teljes jogdíjbevétel 34,4 százalékát teszi ki. Még a magánmásolási díj mondható jelentős jogdíjforrásnak: 4,6 százalékos a részesedése a régióban, tehát magasabb a globális átlagnál.

Magyarországon a 2023-ban beszedett jogdíjak 1,5 százalékkal, tehát csak az infláció mértéke alatt tudtak nőni, 14,7 milliárd forintra.

A rádiós-tévés jogdíjak 1 százalékkal estek vissza nálunk, részesedésük 37,1 százalék, ami a régiós átlagnál alacsonyabb. A digitális jogdíjak a régiós átlag környékén, 10 százalékon tartanak, a magánmásolási díjak pedig az alkotói bevételek 15 százalékát teszik ki.

Címlapról ajánljuk
Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Mráz Ágoston Sámuel a német-magyar kapcsolatokról: nem lélekemelő a helyzet, de megvan az újrakezdés esélye

Idén is elkészítették a Német-Magyar Barométer elnevezésű tanulmányt. A hazai felmérést végző Nézőpont Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: az elmúlt években sokat romlottak a kétoldalú kapcsolatok, társadalmi szinten azonban megmaradt az egymás iránti tisztelet. Mráz Ágoston Sámuel szerint új helyzetet teremthet, ha a várakozások szerinti eredmény születik a februári előre hozott német választáson.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×