Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Hungarian forint money, Woman clutching a handful of banknotes, Large denominations, Inflation and financial situation in Hungary
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

GVH: 20 milliárd forintot spóroltak a magyar családok

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online árfigyelő rendszer 2023. július elsejei indulása és 2024 februárja között 1,11 százalékponttal mérsékelte az élelmiszer-inflációt - ismertette a Makronóm Intézet számításai alapján szerdán a versenyhatóság.

A kutatóintézet modellezése alapján a rendszer legjelentősebb és pénzben is kifejezhető hatása a téli hónapok során volt mérhető. 2023 decembere és 2024 februárja között ugyanis átlagosan 1,45 százalékponttal mérsékelte az élelmiszer-inflációt az online árfigyelő. Ez a vizsgált három hónap alatt 19,4 milliárd forintos megtakarítást jelentett a magyar háztartásoknak - emelte ki az ismertető.

Felidézték: a Gazdasági Versenyhivatal - szoros együttműködésben Magyarország kormányával - 2023. július 1-jén élesítette az online árfigyelő rendszert. Az ár-összehasonlító honlapot azzal a céllal indította el a nemzeti versenyhatóság és a kormány, hogy hozzájáruljon az akkor még jelentős infláció és élelmiszer-infláció leszorításához.

A Makronóm Intézet szerdán megjelent kutatásában azt számszerűsítette, hogy az infláció sikeres letörésében mekkora szerepe volt a GVH által működtetett online árfigyelőnek.

A kutatóintézet szintetikus kontrollmódszer felhasználásával készült számításai szerint a 2023. júliusi bázishoz viszonyítva 2024 februárjában 1,11 százalékponttal volt alacsonyabb az élelmiszer-infláció a rendszer működésének következtében. A vizsgálat során az árfigyelő hatását összesen 21 alosztályba sorolt élelmiszer esetében mérték fel. Eredményeik szerint a rendszer a termékcsoportok kétharmadában - 14 alosztályban - érdemben hozzájárult az árak csökkenéséhez.

Az egyes termékcsoportok közül a zsírszegény tejre (12,19 százalékpont), a tojásra (12,16 százalékpont), a vajra (9,87 százalékpont), a friss gyümölcsökre (9,49 százalékpont) és a kenyérre (9,10 százalékpont) fejtette ki a legnagyobb hatást az árfigyelő - sorolta az intézet felmérése alapján a GVH.

Az egyes termékcsoportoknál megfigyelt árhatásokat a fogyasztói kosárban elfoglalt helyük alapján súlyozva elmondható, hogy az élelmiszerárak mérséklésén keresztül mintegy 0,2 százalékponttal csökkentette az árfigyelő a teljes inflációt a vizsgált nyolc hónapban.

A Makronóm Intézet kutatói emellett az árfigyelő pénzben kimutatható hatásait is számszerűsítették. Számításaik szerint a téli hónapok során átlagosan 1,45 százalékponttal csökkentette a rendszer az élelmiszerinflációt, decemberben 1,68 százalékponttal, januárban 1,57 százalékponttal, februárban pedig 1,11 százalékponttal (2023 júniusához képest). Az eredményeket a vizsgált hónapok élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmával összevetve a téli hónapok során számításaik szerint az online árfigyelő rendszer közel 20 milliárd forintot, egészen pontosan 19,4 milliárd forintot spórolt a magyar háztartások számára.

A Makronóm Intézet elemzésének eredményei egyértelműen megerősítik, hogy a piaci verseny élénkítése - jelen esetben

a kiskereskedelmi láncok közötti árverseny erősítése - közép- és hosszú távon is számszerűsíthető, kézzel fogható pénzügyi előnyökkel jár.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke az elemzés kapcsán kiemelte: "2023 nyarán azzal a céllal tettem versenypártolási javaslatot a kormánynak, hogy egy online ár-összehasonlító rendszerrel intenzívebb versenyre késztessük a kereskedőket, így pedig tovább mérsékeljük a magyar családokra nehezedő inflációs nyomást." Kiemelte: "a Makronóm Intézet most megjelent elemzése visszaigazolja a nemzeti versenyhatóság törekvéseit, az árfigyelő rendszer jelentős pénzösszeget spórolt meg a magyar háztartások számára, ezzel pedig hozzájárult a reálkeresetek növekedéséhez és a magyar családok életszínvonalának javulásához is".

Az árfigyelő által a magyar háztartások számára három hónap alatt megspórolt mintegy 20 milliárd forint közel négyszeresét teszi ki a GVH 2023. évi egész éves költségvetésének.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a nemzeti versenyhatóság egyébként saját maga is rendszeresen felméri tevékenységének társadalmi hasznát úgynevezett előzetes hatáselemzést (ex-ante impact assessment) alkalmazva. A GVH által elvégzett legutóbbi elemzés eredményeként az elmúlt hat évben (2018-2023) feltárt versenykorlátozó megállapodások, erőfölényes visszaélések, és versenyellenes fúziók káros hatásainak megakadályozása összesen közel 85 milliárd forintos hasznot hozott a magyar fogyasztóknak. Ez azt jelenti, hogy az érintett hat évben a GVH a működésére fordított költségvetési forrás több mint négyszeresét produkálta jóléti haszon formájában úgy, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek hatásai ebben még nincsenek is benne.

A kormány döntése értelmében az online árfigyelő rendszer 2024-ben is folyamatosan biztosítja az árak összehasonlíthatóságát, ezzel pedig hozzájárul az élelmiszerinfláció alacsonyan tartásához - írta a GVH.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×