Infostart.hu
eur:
385.51
usd:
329.26
bux:
120532.2
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pixabay

Gabonaszövetség: három hatás is "sokkolta" a búzát, drágulni fog a liszt

A Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, Lakatos Zoltán szerint mivel kevesebb a jó minőségű búza a piacon, ezért emelkedni fog a liszt ára.

A búza minőségét két dolog befolyásolja: kisebb részben a vetőmaghasználat, nagyobb részben az időjárás. Ez utóbbival kapcsolatban Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozó tagozatának elnöke az InfoRádióban elmondta: három behatás is "sokkolta" a búza fejlődését. Az egyik a márciusi hőhullám, a másik az áprilisi fagyos éjszakás időszak, a harmadik pedig a május közepétől június közepéig terjedő nagyon esős periódus. Ez azt jelenti, hogy a búza nem jó ütemben, elosztva kapta a vizet, a hideget és a meleget, hanem egyszerre túl intenzíven, "sokkoló" hatással.

Az általában ötmillió tonnás magyar termésből mintegy 1,1 millió tonnát használ a malomipar, 1,3 millió tonnát a takarmányipar, kell nagyjából 300 ezer tonna vetőmagnak, és a többi exportalap. Most az időjárási gondok miatt az export nagyságrendje kisebb lesz, mint az elmúlt esztendőben. A szakember szerint az átmenőkészlet nem volt magas, a tavaszi hónapokban nagyon sok búza ki tudott menni exportra, és emiatt a raktárak üresen várták az új búza érkezését.

A kevesebb termés miatt a liszt ára biztosan emelkedni fog, mert drágul majd a búza is, lévén a takarmányipar, a malomipar, a kereskedők is búzát akarnak most venni, de kevés a jó minőségű – mondta Lakatos Zoltán. Ez ellentétes a nemzetközi piac folyamataival, mert a párizsi árutőzsdén (MATIF) egyértelműen csökken a búzaár, de Magyarországon most magasabb árszint jellemző.

"Ennek egyértelmű következménye az, hogy augusztus közepén, végén, vagy szeptember elején a malomipar biztosan árakat fog emelni. Úgy gondolom, hogy egy

10-15 százalékos áremelés valószínűleg szükséges lesz ahhoz, hogy a malomipar rentabilitása megmaradjon"

– fogalmazott a szakember.

Ez szerinte a lakosság számára nem lesz tragikus. Egy magyar lakos körülbelül 80 kilogrammnyi lisztet fogyaszt el éves szinten kenyér, sütemény és tészta formában. Ha 15-20 forinttal drágulna a liszt, akkor éves szinten 1000-1500 forint a többletköltség.

Megjegyezte: persze a kenyérárakról majd a pékek döntenek. Egy kiló kenyérhez 70 deka liszt kell, ezért meghatározó annak ára, de most sincsenek alacsony szinten a kenyérárak Magyarországon. Ezt mérlegelik majd a szakmában és eldöntik, lesz-e emelés és mekkora.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

Pénzügyi háború fenyeget a NATO-n belül: már a befektetők is árazni kezdték a geopolitikai sokkot

A Grönland körüli amerikai fenyegetések már a pénzpiacokon is megjelentek: a fogadási piacok 25–33 százalékos esélyt adnak egy 2026-os annexiós kísérlet sikerére, miközben a dán korona árfolyamában és a jegybank óvintézkedéseiben is tükröződik a geopolitikai kockázat. Gazdaságilag Grönland elvesztése kisebb sokk lenne, mint egy amerikai–európai kereskedelmi háború, a valódi tét azonban politikai és szimbolikus: precedens nélküli módon merül fel, hogy egy NATO-tagállam egy szövetséges területének bekebelezésével fenyeget – számolt be a Les Echos francia lap az elemzésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×