Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, aki az EU képviseletében aláírta a megállapodást, kiemelte: Szerbia lehet az első európai ország, amely a teljes ellátási láncot le tudja fedni, vagyis a lítiumbányászattól a termelésig tudja biztosítani az elektromos járművek előállítását. Közölte: ez kiváló projekt lehet Szerbia számára. Mint mondta: a megállapodás újabb lehetőségeket teremt Szerbia számára, és ezt követően még több külföldi befektetésre lehet számítani.

A megállapodás növeli Európa energiafüggetlenségét, és óriási lehetőségeket jelent az elektromos autók gyártása, de a környezetvédelmi célok elérése szempontjából is - hangoztatta az aláírás után Olaf Scholz német kancellár, aki az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke mellett szintén részt vett a stratégiai nyersanyagokról szóló belgrádi csúcstalálkozón. Mint mondta, a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy az EU hozzáférjen a Szerbiában bányászott nyersanyagokhoz, köztük a lítiumhoz. Olaf Scholz szerint a lítiumbányászat számos lehetőséget jelent Szerbia számára, lehetővé teszi a mobilitást, és számos munkahelyet is biztosít.

"Szükségünk van a lítiumra. Az elemek kulcsfontosságúak, amikor az elektromos mobilitásról van szó.

Ebben pedig a lítium fontos szerepet játszik, ahogyan eddig a kőolaj játszott fontos szerepet. Ezt a nyersanyagot azonban nem égetjük el, hanem a hosszú távú jövő kiépítésére használjuk" - húzta alá a kancellár.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök rámutatott, hogy Belgrád nem hagyhat ki egy ilyen lehetőséget, mert már számos lehetőséget kihagyott korábban. Kiemelte, hogy mindeközben a legmagasabb szintű környezetvédelmi elvárásoknak is eleget kell tenni, és Szerbia megbízható partnere kell, hogy maradjon Németországnak és az Európai Uniónak. Véleménye szerint ez a projekt "kvantumugrást" jelenthet a jövőbe Szerbiába számára, noha eleinte biztosen sokan fogják ellenezni, ám szerinte amikor az emberek észreveszik, milyen partnerekkel dolgoznak, egyre inkább elfogadják majd.

A szerb kormány kedden fogadta el azt a határozatot, amely értelmében újra lehet indítani a brit-ausztrál Rio Tinto bányászati vállalat két évvel ezelőtt leállított lítiumbányászati projektjét a nyugat-balkáni országban.

A szerb alkotmánybíróság a múlt csütörtökön nyilvánította alkotmányellenesnek a belgrádi kormány két évvel ezelőtti döntését a projekt leállításáról, miután megállapították, hogy az nem összeegyeztethető sem a törvényekkel, sem az alkotmánnyal.

A belgrádi vezetés a környezetvédők tiltakozása miatt 2022 januárjában visszavonta a Rio Tinto engedélyeit, amelyek lehetővé tették volna, hogy az óriásvállalat lítiumbányát nyisson Szerbiában. A projekt értékét akkor 2,4 milliárd dollárra (871,5 milliárd forint) becsülték. A belgrádi vezetés a döntést a környezetre gyakorolt negatív hatással, valamint az állampolgárok tiltakozásával indokolta.

A Jadar nevet viselő bányászati projekt teljes kapacitásában Európa lítiumszükségletének a 90 százalékát fedezné. A lítiumot főként az elektromos autók és a mobileszközök akkumulátoraiban használják. Aleksandar Vucic szerb elnök néhány napja bejelentette, hogy a bánya 2028-ban kezdheti meg működését.