Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
A Kékszalag PORT Balatonfüreden 2023. január 24-én. A kikötő a Magyar Vitorlás Szövetség, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség és a balatonfüredi önkormányzat beruházásában valósult meg.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Ömlik a pénz a Balaton környékére

A fővárosi átlagot is meghaladta a balatoni ingatlanok vásárlására fordított összeg idén a Duna House adatai szerint.

A Duna House azt közölte szombaton az MTI-vel, hogy a tó környéki piac egészét tekintve 64,3 millió forintot, a déli parton 60,9 milliót, az északin pedig 67,7 millió forintot szántak ingatlanra a vevők átlagosan, ami több mint a duplája a 2018-as adatoknak, amikor a Balatonnál még 25 millió forint alatt is megoldható volt az ingatlanszerzés.

Azt írták, négyzetméterárak még elmaradásban vannak, de az ingatlanvásárlásra fordított összeget nézve 6 százalékkal meghaladta a fővárosi átlagot a balatoni ingatlanpiac. Az idei év értékesítési adatai alapján ugyanis míg a Budapesten vásárlók számára 60,4 millió forintba kerül az otthonteremtés, addig a Balaton környéki házra, lakásra szerződők - beleértve a használt és új ingatlanokat is - már 64,3 millió forintos összeget költöttek átlagosan.

Vármegyei bontásban vizsgálva az értékesítési adatokat látható, hogy a négyzetméterárak terén Veszprém vármegye Hajdú-Bihar után a második legdrágább, itt 585 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, átlagosan 50,7 millió forintért lehet ingatlanhoz jutni, a szintén balatoni területtel is rendelkező Zalában és Somogyban pedig 390-434 ezer forint az egy négyzetméterért kifizetett átlag, 29,4-35,4 millió forintos ingatlanérték mellett.

Ennél azonban jóval szélesebb skálán, a lakható állapotú 30 millióstól, akár a milliárdot is meghaladó luxusingatlanokig terjed a balatoni ingatlankínálat - tették hozzá.

"Széles kínálatból választhatnak idén az érdeklődők a magyar tengernél. A pandémia ideje alatt a szokásosnál is többen tettek szert balatoni ingatlanra, akik közül most a magas árszintet és az erősödő vevői aktivitást kihasználva jópáran szeretnének haszonhoz jutni, ezért áruba bocsátják a birtokukban lévő nyaralókat, családi házakat és lakásokat" - értékelt Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője a közleményben.

"Akkor jó venni, amikor mindenki elad, és addig érdemes elkezdeni a keresést, amíg még szerteágazó kínálatból választhat az érdeklődő. A szakértői várakozások szerint a jelenlegi, magas árszint miatt a balatoni ingatlanok piacán az országos trenddel szemben inkább az árak stagnálására, esetleg az országos átlagnál alacsonyabb intenzitású, enyhe emelkedésére lehet majd számítani az év hátrelévő részében" - hívta fel a figyelmet a szakértő.

A legfrissebb kínálati adatok vizsgálata során megállapítható, hogy közel azonos arányban oszlik el a két parton az elérhető használt ingatlanok választéka: a közvetlen partszakasszal rendelkező balatoni települések ingatlanpalettájának 52 százaléka a déli parton, 48 százaléka az északi parton helyezkedik el.

A június eleji kínálati adatok alapján az északi és a déli part négyzetméterárai között 17 százalékos különbség jelentkezik, az északi part jelenleg hirdetett használt ingatlanjai 767 ezer forintos átlagos négyzetméteráron, míg a déli parti lokációval rendelkezők 653 ezer forint per négyzetméteres irányáron várják az érdeklődőket - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×