eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
okostelefon mobiltelefon
Nyitókép: Pixabay

Figyelem, indul itthon a qvik fizetés, mindenki használhatja

A Magyar Nemzeti Bank "qvik" néven vezeti be az azonnali fizetésre épülő, minden ügyfél számára ingyenesen elérhető fizetési szolgáltatásait, amelyek olcsó, biztonságos és hazai alternatívát teremtenek a legtöbb elektronikus fizetési helyzetben.

Az MNB 2024-es Fizetési rendszer jelentésének megállapításai szerint tovább javult itthon a pénzforgalom hatékonysága. Szélesebb ügyfélkör fizet rendszeresen elektronikusan, minden területen bővült az elektronikus fizetési megoldások használata.

A pénzforgalmi szolgáltatások költségei azonban továbbra is magasak a lakosság és a kereskedők oldalán egyaránt, ami hátráltathatja a jövőbeni fejlődést.

Tavaly a bolti vásárlásoknál 5 százalékpontos növekedéssel 39 százalékra emelkedett az elektronikus fizetések részesedése, a számlafizetéseknél pedig a 76 százalékos elektronikus arány 3 százalékponttal magasabb az előző évinél. Az online kereskedelemben is bővült az elektronikus fizetések használata és emelkedett az átutalási forgalom is.

Az ügyfelek 49 százaléka használja már aktívan a számláját fizetésre, és egyre többen részesítik előnyben az elektronikus fizetést. Az innovatív fizetési megoldásokat használók aránya nagymértékben emelkedett, így a mobiltárcába regisztrált kártyák aránya elérte a 23 százalékot, az innovatív szolgáltatások használata is gyakoribb lett. A lakosság ismeretei a főbb pénzforgalmi szolgáltatások esetén magasak. Az elektronikus fizetések bővülésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult, az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel - állapítja meg a jelentés.

Az MNB szerint ugyanakkor lakossági pénzforgalmi szolgáltatások árazási szerkezete továbbra is hátráltathatja az elektronikus pénzforgalom fejlődését, a tranzakciós díjak magas aránya jelentős többletköltségeket okoz az ügyfeleknek. Ezzel összhangban a lakosság költségszintje továbbra is magas és jelentős különbségek vannak a hasonló fizetési szokású ügyfelek költségei között. A legkisebb forgalmú kereskedőknél emelkedtek az elektronikus fizetések elfogadásának költségei, így náluk az átlagos forgalomarányos költség újra meghaladja a 3 százalékot.

Fontos az árazással kapcsolatos ismeretek növelése, mert sok esetben már jelenleg is elérhetőek olcsóbb alternatívák a lakosság és a kereskedők számára egyaránt - emelte ki a jegybank.

A qvik szolgáltatások (ilyen például a mobil telefonnal elérhető QR-kódos vagy az NFC-fizetés, amikor az ügyfél a számlájáról fizet a kereskedőnek) az MNB szerint új fejezetet nyitnak az elektronikus fizetési ökoszisztéma fejlesztésében.

A szolgáltatások 2024-ben ingyenesen és automatikusan válnak elérhetővé az összes lakossági ügyfél számára, így a legtöbb fizetési helyzetben egy új fizetési alternatíva jön létre. A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket jelentenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó és biztonságos fizetési lehetőséget kínálnak a vásárlóiknak - írták.

Az MNB az új fizetési márka megismertetése érdekében tájékoztatási kampányt indít az ügyfelek, valamint inkubátorprogramot a kereskedők és számlakibocsátók számára, így támogatva a qvik szolgáltatások minél szélesebb körű bevezetését.

A közlemény kitér arra is, hogy bár az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések nagyobb mértékben emelkedtek 2023-ban, az elektronikus pénzforgalom így is biztonságos. Az MNB továbbra is aktív szerepvállalást vár el a bankoktól, ugyanis a banki oldali valós idejű szűrőrendszerekkel, a tranzakciós limitek alkalmazásával és az ügyfelek tájékozottságának növelésével a visszaélések megelőzése hatékonyabbá válhat.

Ezekkel párhuzamosan az MNB is több módon támogatja a pénzügyi csalások megelőzését. Megkezdődött a GIRO-ban

a központi visszaélés monitorozó rendszer kiépítése, és számos kormányzati, hatósági és gazdasági szereplő együttműködésében az ügyféltájékoztatás a KiberPajzs projekt keretében.

A hazai pénzügyi infrastruktúrák, az MNB által üzemeltett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) és az értékpapír infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, hatékonyan és biztonságosan működtek 2023-ban is. A fizetési rendszerekben elérhető likviditás szintjére hatással volt a monetáris politikai eszköztár megváltozása, a résztvevők pedig hatékonyan kezelték a likviditásukat. A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében az MNB kezdeményezte a GIRO által üzemeltetett három elszámolási platform konszolidációját, amely eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót. A megvalósítási lehetőségeket az összes érintett bevonásával vizsgálja az MNB - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×