Egy hét sem kellett hozzá, hogy az összes előjegyzésre felkínált Nobel-díjas emlékérmére akadjon jelentkező, még tél végén, négy hónappal a június 19-ei kibocsátás előtt – mondta el az InfoRádióban Hergár Eszter, a jegybank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

A gyűjtői és az intézményi érdeklődés már előzetesen akkora volt a Karikó Katalin és Krausz Ferenc tiszteletére kiadott érmék iránt, hogy az MNB az eredetileg tervezett négyezres darabszám másfélszeresét bocsátotta ki.

A két-két ezüst és színesfém emlékérme a leghosszabb ideje futó, „A magyar származású Nobel-díjasok” sorozat keretében jelenik meg. Az első ilyen ovális emlékérmét 2012-ben adta ki a nemzeti bank, azon a 12,5 grammos érmén Szent-Györgyi Albert nemzetközi díjára emlékeztek. Érdekesség, hogy 12 évvel ezelőtt még a 925 ezrelék finomságú ezüst névértéke volt 3000 forint, ma ez a szám a színesfém kiadáson szerepel.

A sorozat 8. és 9. tagja az első Nobel-díjas magyar nő, Karikó Katalin biokémikus, valamint a fizikai Nobel-díjjal elismert Krausz Ferenc előtt tiszteleg: mindkét ezüstérme 925 ezrelék finomságú és 7500 forint névértékű. Azonos érmeképpel jelent meg az érmék színesfém változata, ezek névértéke 3000 forint. Mind a négy kibocsátás 6000-6000 példányszámú.

Az Nobel-díjas gyűjtemény idén újabb darabbal bővül, ugyanis pontosan 30 évvel ezelőtt kapta meg a kémia tudományág területén elért eredményei miatt a legrangosabb nemzetközi elismerést Oláh György – mondta el Hergár Eszter. Az év végén megjelenő emlékérme – a sorozat többi darabjával megegyező módon – ovális alakú, 12,5 gramm súlyú és 7500 forint névértékű lesz. A verhető példányszámot azonban 4000 darabban határozta meg a jegybank.

Az idei triplázás az oka, hogy jövőre nem jelenik meg újabb darab az egyébként nyitott végű Nobel-díjas sorozatban – tette hozzá a jegybank igazgatója. A 2025-ös tervek között így is összesen 14 tematikában 24 emlékérme kiadása szerepel.

A legnagyobb értékű a Szent László király tiszteletére vert egy unciás színarany és színezüst érme lesz – jegyezte meg Hergár Eszter, hozzátéve, hogy ezen kívül nyolc ezüst és öt önálló színesfém szerepel a programban. Ez utóbbi között ismét megjelenik a „Magyar pásztor- és vadászkutya-fajták” sorozat, amelynek első, 3000 forint névértékű színesfém Vizsga darabját a másodlagos piacon jelenleg is 50-100 ezer forint között kínálják. A hatodik elem – várhatóan az év második felében – a kuvasz lesz.

Hergár Eszter az InfoRádióban beszélt az ezüst világpiaci árának alakulásáról, pontosabban arról is, hogy az milyen hatással lehet a hazai kibocsátásra. Legutóbb ugyanis 2021 decemberében változtatott a jegybank, az addig általánosnak tekinthető 10 ezer forintos névértéket 15 ezer forintra emelték az egy unciás ezüstök esetében. Szűk három éve nagyjából 7400 forint volt a nyers ezüst világpiaci ára, jelenleg azonban már 11 ezer forint körül jár.

Csak az elmúlt egy évben nagyjából 25 százalék volt a drágulás.

A jegybanki igazgató azt mondta, az év végén vizsgálják meg, hogy a 15 ezer forintos névérték, amelyen az első három hónapban értékesítik az érméket, fedezi-e a kibocsátás költségét. Ebben döntő szerepet játszik a nyersanyag ára, azonban a tervezés, legyártás és forgalmazás ráfordításával is számolni kell. A következő lépcső a 20 ezer forint lenne, de erre a lépésre még egyáltalán nem biztos, hogy sor kerül – mondta el Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.