Idén 2-3 százalék közötti gazdasági növekedésre számít a kormány, de 2025-ben elérhető és hosszú távon is fenntartható a 4 százalék körüli növekedés - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, amikor bemutatta a kormány által elfogadott, 2024 és 2030 közötti új versenyképességi stratégiát. A kormány előzetesen 1243 vállalatot kérdezett meg, ezek alapján 789 javaslat született - közülük 75 kiemelt javaslat - a 6 kiemelt iparágakban.

Nagy Márton a stratégia négy alappilérét is felsorolta:

• az egyik a patriotizmus, ami abban nyilvánul meg, hogy Magyarországon elsősorban a magyar cégek boldoguljanak elsődlegesen, a hazai beruházások valósuljanak meg.
• A második a technológiai átállás,
• a harmadik a fenntarthatóság, ami a zöld és a digitális kérdéskört is érinti, az ellátásbiztonságot, az elektromobilitást, benne az elektromos autózás és az akkumulátorok kérdéskörét.
• A negyedik a mesterséges intelligencia kihívásait fedi le.

„A versenyképességi kérdéskörnek több mint a 80 százalékát lefedik. Ezeket a kérdéseket kell tisztáznunk és lehetőleg előnyben részesítenünk”− mondta Nagy Márton.

A legfontosabb irányelvek között említette egyebek mellett a magas színvonalú munkaerő biztosítását, a mobilitásösztönzést és a képzési támogatásokat, a reálbérek folyamatos és egyenletes emelését, a jövedelemkülönbségek csökkenetését, a vállalatok hatékonyságának és versenyképességének ösztönzését, valamint a támogatott hitel- és tőkeprogramokat.

A vállalatok igényeiről Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára beszélt.

„Szinte minden interjúban előjött, hogy a szolgáltató államnak fontos szerepet kell játszania, a konzultációban, és a támogatásban is. Nemcsak anyagi támogatás kell, hanem koordinációs szerepvállalás is˜ − mondta. Az állam szerepét tovább taglalva hozzátette, hogy a szabályozás területén is számtalan javaslat érkezett a többi között a deregulációra és az adminisztratív terhek csökkentésére.

Az államtitkár kiemelte a támogatáspolitika szerepét a különböző ágazatokban, különösen az exporttevékenységek, az exportpiacra való kijutás állami támogatását, segítését.

Nagy Márton a kormány céljaként említette, hogy Magyarország 2030-ra elérje az EU fejlettségének 90 százalékát. Ehhez szükség van arra, hogy a foglalkoztatási ráta 85 százalékra emelkedjen, a beruházási ráta pedig 30 százalékra a GDP arányában, ezen belül a vállalati beruházási ráta 20 százalékra - fejtette ki.

A miniszter célként említette a gazdaság újraiparosítását, ahol a termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot, a feldolgozóipari részarány pedig a 30 százalékot. Hozzátette: Magyarországnak 2030-ra a világ 20 legversenyképesebb országa közé kell kerülnie.

Még tavasszal, a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg kissé át kell tervezni az idei büdzsét is

- mondta még Nagy Márton a kormány versenyképességi stratégiájának bemutatásán. A tárcavezető szerint erre elsősorban az exportpiacok gyengélkedése miatt van szükség, de megszorítások nem lesznek.

"A költségvetés nem 2,9-es GDP-arányos hiánnyal lesz tervezve idén, hanem 4,5-el, de ehhez is finomhangolásokat kell tennünk, illetve biztosítanunk kell, hogy jövőre a költségvetési hiány 3,7 legyen, majd ezt követően pedig 3 százalék körüli, 2,9 legyen 2026-ra. Ehhez egy konkrét pályát kell felhúzni, és vannak olyan beruházások, szerződések, amelyeknek a teljesítését vagy a kifizetését el kell tolni. Nem gondolom, hogy törlésekre van szükség, hanem adott esetben eltolásokra. Ezeket meg fogjuk tenni annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon" - mutatott rá.

Nagy Márton elmondta még, hogy várhatóan ősszel kerülhet a parlament elé a jegybanktörvény módosítása, amely azonban elmondása szerint nem fogja korlátozni a nemzeti bank függetlenségét.