Egyre több munkavállaló gondolkodik úgy, hogy ha nem kap egy érdemi béremelést, akkor új munkahely után fog nézni, és ezt a vállalatok is tudják. Az új munkavállalóknak a felkutatása, az ezzel kapcsolatos költségek, illetve a betanítás igencsak költséges folyamat − mondta Hornyák József az InfoRádióban.

A Portfolio elemzője szerint a vállalatok és a dolgozók is igyeznek majd kompromisszumot kötni, a cégek a tervezettnél kicsit nagyobb béremelést adhatnak, a munkavállalók pedig beérhetik kicsit kevesebbel is, mint amit el szerettek volna érni.

„Ez nem jelenti azt, hogy a nemzetgazdaság egészében is 5 és 10 százalék közötti lesz a béremelkedés üteme, ugyanis a garantált bérminimum 10 százalékkal, a minimálbér pedig 15 százalékkal nőtt” − tette hozzá az elemző, és jelezte: nagyjából a munkavállalók 5-10 százaléka lehet majd elégedett, akik 15-20 százalék körüli béremeléseket kaphatnak idén, a dolgozók döntő többsége azonban ennél kisebbet könyvelhet el.

Hornyák József szerint a vállalatok azért is dönthetnek a béremelés mellett, hogy elkerüljék a bértorlódást, azt, hogy a munkavállalóik ne essenek vissza a minimálbér vagy a bérminimum szintjére. Az elemző úgy véli, hogy a béremelés ütemét az is serkenti majd, hogy

lesznek olyan munkavállalók, akik 10−15−20 százalékos vagy ennél is nagyobb mértékű béremelés reményében munkahelyet váltanak,

ez a bértömeget is növeli a gazdaság egészében, ezáltal pedig az átlagbér emelkedése is gyorsulhat.