Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A kormány mezőgazdasági politikája ellen tiltakozó francia gazdák szénabálákkal torlaszolják el az A15-ös autópályát Argenteuil közelében, Párizstól északra 2024. január 29-én. A legjelentősebb francia mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet, az FNSA és a Fiatal gazdák (Jeunes Agriculteurs) nevű szervezet ezen a napon határozatlan idejű blokádot kezdett a párizsi régióban és Észak-Franciaországban. A fővárosi agglomerációban nyolcszáz traktor 16 autópályán állított fel útzárakat.
Nyitókép: MTI/EPA/Yoan Valat

Az Európai Unió végre kijózanodik - vélekedik a magyar miniszter

Ami most Nyugat-Európában történik, az "Európa kijózanodása, a visszatérés a normalitáshoz" - mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában a gazdatüntetések kapcsán.

Nagy István szerint jelenleg Európa mezőgazdasága, élelmiszer-önellátása forog veszélyben, hiszen soha még nem volt ennyire "zöld ideológiáktól átitatott az európai agrárgazdálkodás", eközben pedig a gazdák nem kapnak piacvédelmet a harmadik országokból, konkrétan Ukrajnából beérkező mezőgazdasági termékekre.

Kijelentette: amíg közös európai megoldással az ukrán gabona behozatala nem lesz korlátozva, addig egyoldalúan, nemzeti hatáskörben meghozott döntésként a magyar kormány a határok lezárását továbbra is fenntartja az ukrán gabona előtt.

Nagy István kiemelte: nem engedhetik, hogy az ukrán gabonát továbbra is korlátlan mennyiségben beengedjék az Európai Unióba, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni a kelet-európai, a határ menti országok érdekeit. Méltatlannak nevezte, hogy miközben a francia és a német lobbi hatására várhatóan a baromfi, a tojás és a cukor lekerül a korlátlanul behozható és vámmentes termékek listájáról, addig a kelet-európai országokat magukra hagyják a gabonaproblémával, amit természetesen nem hagyhatnak szó nélkül.

Elmondta, hogy a határok lezárásában az ukrán gabona előtt eddig is sikerült partnereket találni, hiszen a V4-es együttműködés, kiegészítve Romániával, Bulgáriával eddig sikeres volt.

A miniszter örömének adott hangot, hogy a magyar gazdák jövő pénteken az ukrán-magyar határhoz vonulnak Záhonyba, és jelzik: nem tűrik szó nélkül, hogy nem akar európai megoldás kerekedni, és nem akar az Európai Unió közös megoldást a problémákra javasolni.

Az agrárminiszter megjegyezte, hogy amíg "az ideológiáktól túlvezérelt" nyugat-európai kormányok megszorító intézkedéseket vezetnek be a gazdálkodók kárára, addig a magyar kormány példátlan mértékben támogatta a gazdákat.

Történelmi döntésnek nevezte a nemzeti társfinanszírozás mértékének 80 százalékra emelését, ami azt jelenti, hogy a 2027-ig tartó időszakban 2900 milliárd forintot tudnak a gazdák számára rendelkezésre bocsátani. Ebből csak 600 milliárd az európai uniós támogatás, 2300 milliárd pedig nemzeti forrás.

Nagy István példaként hozta fel, hogy tavaly rekordmértékű támogatásokat fizettek ki, összesen több mint 1300 milliárd forintot, mert érezték, hogy nehéz helyzet van, támogatni, segíteni kell. "Ez az, ami a magyar kormány és a gazdák közötti szövetségnek a velejárója, ez az, amit szerintem helyesen egy kormánynak ilyenkor tennie kell" - jelentette ki a műsorban az agrárminiszter.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×