A héten megjelent az államháztartás pénzügyeinek 2023-as alakulásáról szóló tájékoztató, melyből többek között az is kiolvasható, hogyan alakultak tavaly a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei és kiadásai – számol be róla a HVG.

Tavaly a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma meghaladta a 2,4 millió főt. Közülük 2 millióan kaptak öregségi nyugdíjat, a többiek pedig más típusú ellátásokban, például megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban vagy árvaellátásban részesültek. Az átlagos öregségi nyugdíj 2023. októberben 210 ezer forint volt, de a 3,1 százalékos novemberi nyugdíjkorrekció következtében év végére 217 ezer forint fölé emelkedett.

Eredetileg a tavalyi költségvetési terv 5546 milliárd forintot szánt a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugellátási célú kiadásaira, azonban a gazdasági folyamatok közbeszóltak:

az infláció lényegesen magasabb lett a vártnál, ezért a nyugdíjak értékének megőrzéséhez az államnak a tervezettnél nagyobb összeget kellett nyugdíjakra költenie.

A pénzügyminisztérium által kiadott friss adatokból kiderül, hogy a nyugdíjkiadások 2023-ban végül 5760 milliárd forintban teljesültek – ez a megelőző évhez képest 20,2 százalékos növekedést jelentett.

Ez alapján beigazolódott a Bankmonitor korábban felállított előrejelzése, amely szerint novemberben 3 százalék fölötti nyugdíjkorrekcióra lehet szükség, így a nyugdíjkassza kiadásai 200 milliárd forinttal haladhatják meg a 2023-as terveket.

A Nyugdíjbiztosítási Alap fő bevételi forrásai a társadalombiztosítási járulék ide irányított része (54 százalék) és a szociális hozzájárulási adó ide irányított része (71,6 százalék). A társadalombiztosítási járulék tavaly 2399 milliárd forint bevételt jelentett a nyugdíjkasszának (11,5 százalékkal többet a megelőző évhez képest), míg szociális hozzájárulási adóból 1902 milliárd forint (az előző évhez képest 11,5 százalékkal több) folyt be – írja a lap.

Vagyis a két bevételi forrás együtt 4301 milliárd forintot hozott tavaly, de ez közel sem fedezte a nyugdíjkiadásokat,

és a központi költségvetésből további célzott támogatásokat kellett elkülöníteni a nyugdíjak finanszírozására.

Mint írják, a kormány számolt a várható hiánnyal, és ennek fedezése céljából a költségvetési terv 1072 milliárd forint központi támogatást irányított a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A tényleges deficit azonban még nagyobb lett: a nyugdíjkassza járulék- és szochó-bevételei, illetve kiadásai között végül 1459 milliárd forintos különbözet keletkezett. A megnövekedett hiányt részben a már említett novemberi kiadásnövekedés, részben a bevételek túlzottan optimista tervezése okozta.