Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Gabona. Forrás: Getty Images/Steve Satushek
Nyitókép: Forrás: Getty Images/Steve Satushek

Fájó nyomot hagy maga után az ukrán gabonaexport Közép-Kelet-Európán

Közös levélben szólítják fel ismét az Európai Bizottságot a határ menti tagállamok, hogy Brüsszel találjon megoldást és segítsen a gazdáknak az ukrán mezőgazdasági termékek okozta piaci zavarok kezelésében – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár.

Az Ukrajnával határos öt tagállam – Bulgária, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia –ismételten az Európai Bizottsághoz fordult levélben, miután a szolidaritási folyosókon keresztül a térségben ragadó ukrán gabona és olajos növények továbbra is rendkívül nehéz helyzetet okoznak a közép-európai gazdálkodók számára – mondta az InfoRádióban Feldman Zsolt, kiemelve: csak Magyarország esetében immár második éve – a korábbi évek átlagához képest – 30 százalékkal alacsonyabb a termékek exportja a vámmentesen Európába érkező, „itteni piacokat felbolygató” ukrán termékek miatt.

A mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint ez egy olyan uniós kérdés, amelyet önmagában egy-egy tagállam kormánya nem tud rendezni, ezért három opciót javasolnak a EB számára:

  • bizonyos mértékű vámok visszavezetését a legérzékenyebb mezőgazdasági termékek esetében;
  • az uniós mezőgazdasági előírások következetes érvényesítése az ukrán terményekkel szemben;
  • Brüsszel készítsen jelentést arról, hogy Ukrajna termelési előírásai hogyan felelnek meg az uniós mezőgazdasági termelésre vonatkozó standardaknak.

"Az, hogy a korábbi 7-8 millió tonnás évenkénti exportunk az elmúlt két évben 5-5,2 millióra csökkent, az mind a hazai felvásárlási árakban, mind a hazai mezőgazdaságban, szántóföldi növénytermesztésben, mind pedig a jövedelmezőség alakulásában nagyon mély nyomott hagyott" – húzta alá Feldman Zsolt. Az államtitkár szerint az idei év egyik legfontosabb feladata – látva az EU tehetetlenségét –, hogy egyfajta alkalmazkodási stratégiák alkalmazására próbálják a gazdálkodókat rávenni, illetve segíteni őket ebben.

„Abban a piaci szegmensben kell erősítenünk, amelyben az ukrán termények vámmentesen nem érkeznek az uniós piacra, tehát minőségi, prémium termelési irányba kell a gazdálkodóinkat ösztönözni, és olyan termények termelésérre, amelyekre Ukrajna nem képes” – magyarázta Feldman Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×