Az OTP a profitnövekedésből származó forrásait igénybe véve azt tervezi, hogy folytatja az akvizíciókat, amelyek regionális óriásbankká tették a pénzintézetet – mondta Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a Bloombergnek. Hozzátette, hogy tekintve a magyar piac szűkösségét, külföldön is élénken vizsgálják a bővülési lehetőségeket, s ha olyan országban van eladó bank, ahol már jelen van az OTP, az mindenképpen érdekli őket – írja a vg.hu.
Csányi Sándor 1992-es vezérigazgatói kinevezése óta folyamatosan terjeszkedik a bankcsoport, amely 2016 óta tizenegy pénzintézetet vásárolt fel Kelet-Európában, főként a Balkánon, és ezalatt majdnem megháromszorozta az eszközállományát, amelynek összértéke szeptember végére meghaladta a százmilliárd eurót. A terjeszkedésnek köszönhetően a nettó kamatbevétel mintegy 70 százaléka már a határon túli egységekből származik.
Idén megugrott nyereségének köszönhetően az OTP tőketartaléka jóval a szabályozói követelmények felett maradt, hitelállományának növekedése pedig az emelkedő kamatoknak hála éves alapon 71 százalékos bővüléshez vezetett az első három negyedév adózott eredményében. Az OTP-nek tehát bőven maradt forrása ahhoz, hogy ebből – a tőkekövetelményeket betartva – akvizíciókat finanszírozzon. Az idén ez két tranzakcióhoz vezetett: az év elején megvásárolták az üzbegisztáni Ipoteka Bankot, megalapozva ezzel egy közép-ázsiai terjeszkedés lehetőségét, és lezárták a szlovén Nova KBM-ügyletet. Csányi Sándor az interjúban Azerbajdzsánt, Grúziát és Kazahsztánt nevezte meg potenciális célpontként.
A nyereség felhasználásának másik módja, hogy egy részét osztalék vagy részvény-visszavásárlás formájában visszajuttatják befektetőiknek. Az OTP az idén mintegy 240 millió dollárt fizetett ki osztalékként, s az előrejelzések szerint ez az összeg jövőre 290 millió dollárra emelkedik.
Az OTP-nek az egymással háborúzó Ukrajnában és Oroszországban is vannak érdekeltségei. Korábban azt kommunikálták, hogy egy orosz rendelet nehezíti az egység eladását, majd októberben bejelentették, hogy mintegy százmillió dollár osztalékot vonnak ki az országból. Ukrajna hosszas huzavona után levette az OTP-t a háború szponzorainak listájáról, ahová a bank tényekkel alátámasztott indoklása szerint teljesen alaptalanul került fel. Az ukrán piacon is fontolóra vennék az akvizíciós lehetőségeket, viszont a lengyel piacra lépést Csányi Sándor kizárta, amíg a devizahitelekkel kapcsolatos évtizedes jogi problémák megnyugtatóan nem rendeződnek.
