Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója az Agrár Széchenyi Kártya program eredményeiről és jövőbeli céljairól tartott sajtótájékoztatón a Agrárminisztériumban 2021. február 9-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Krisán László: ebben a helyzetben a gördülő tervezés a legjobb módszer

A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a valós gazdasági folyamatokhoz kell igazítani a valós gazdasági teljesítményeket. Krisán László az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: nem a statisztikák, hanem a vállalkozók által közölt információk alapján reagálnak a felmerülő problémákra.

Meglehetős bizonytalanság van a gazdaságban, például a jövő évi GDP-növekedési előrejelzésben is nagy a szórás, 2,1 és 4,3 százalék közötti adatok ismertek.

"Öt éve tart ez a varázsgömb-simogatás. A koronavírus-járványban – és ez nem magyar sajátosság volt – egy hétre előre nem lehetett látni, nemhogy egy évre. Aki akkor költségvetést tudott csinálni pénzügyminiszterként és bejött neki, az előtt le a kalapot. Folyamatosan olyan kiszámíthatatlan körülmények vannak, amelyekre senki nem gondolt. Azt senki nem gondolta, hogy két év után a Covidot egy nap alatt elfújja egy orosz–ukrán háború. Azt senki nem gondolta, hogy az orosz–ukrán háború szankciós lába ki fog alakítani egy olyan energia-árrobbanást, amire nem volt példa ötven éve. Arra sem gondolt senki, hogy október 7-én megtámadják Izraelt. És ezek a lépések mindenfajta számolást felborítanak. Tehát a 2-4 százalék közötti jövő évi GDP-növekedési számra visszatérve, beleférhet mind a kettő" mutatott rá Krisán László.

A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója híve a gördülő tervezésnek és a gördülő költségvetésnek, mert szerinte hozzá kell igazítani minden egyes alkalommal, alkalomszerűen, akár évente többször is a valós gazdasági folyamatokhoz a valós gazdasági teljesítményeket. Jelenleg nem tartja olyan nagyon fontosnak a GDP-előrejelzést és a hasonló adatokat, mert azok bár fontosak, de nem akarja ennek alárendelni a napi életre adandó válaszaikat. Nekik naponta kell meghallgatniuk a hozzájuk bejövő 4-5-600 vállalkozót, és naponta kell leszűrniük az általuk hozott információkból a következtetéseket.

Krisán László szerint húsz éve ennek a 3 É-nek a híve:

  1. "értem, amit a vállalkozó mond,
  2. érdekel, amit mond, felszedjük a tudást,
  3. érdekem van benne, mert segíteni akarunk neki."

A vállalkozóktól érkező információk alapján azonosítják, leképezik a problémát, azt "lefordítják", megfogalmazzák a gazdaságpolitika felé, és mellékelnek javaslatokat a megoldásra. És amennyiben a gazdasági kormányzat is valósnak látja a problémát, és esetleg elfogadja a KAVOSZ javaslatát, akkor azt végre is kell hajtaniuk.

Újabb elvárásnak kell megfelelniük a vállalkozásoknak

Krisán László az Arénában beszélt arról is, hogy az európai általános adatvédelmi rendeletnél, a GDPR-nál is sokkal nehezebb lesz megfelelniük a vállalkozásoknak az úgynevezett ESG-keretrendszernek. Ők a felkészülést már egy éve elkezdték, és az látszik, hogy ez rosszabb lesz, mint a tíz éve kezdődött GDPR volt. Akkor azt senki se vette igazán komolyan, csak annyit tudtak a vállalkozók, hogy majd lesz az Európai Uniónak valami újabb agyszüleménye a személyiségi jogokkal kapcsolatban. Készültek rá jogszabályok, aztán volt kétszer határidő-módosítás is, emiatt is következhetett be az, hogy ez "beesett hétfőről keddre" a vállalkozásoknak, és hirtelen mindenki horrorpénzekért vásárolgatta a GDPR-tanulmányokat és -szabályzatokat és szervezeti rendszereket, tartva a kilátásba helyezett büntetésektől is.

Most az ESG ennél egy kicsit rosszabb lesz a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint. Ők egyébként az ESG-t (Environmental, social, and corporate governance) KTI-nek nevezik a magyar "környezet, társadalom és irányítás" fordítás alapján.

"Ez olyan jelentéstételi, szabályozottsági, keretrendszerbe foglalási kötelezettségeket fog tenni a vállalkozásokra, amivel még soha nem szembesült senki.

Ez 2024. január elsejétől a bankoknál és az 500 fő fölötti vállalkozásoknál lép hatályba, és 2025. január elsejétől terjesztik ki a 250-esekre és talán még lejjebb. De a nagyvállalatok, hipermarketek, gyártók a beszállítóiktól és az alvállalkozóiktól kényszerűen el fogják kérni az ESG-s megfelelőségeiket, akármennyire nem 500 fő fölöttiek vagy 250 fő fölöttiek. Nekünk most hegyekben állnak az olyan jelzések a kisvállalkozásainktól, hogy tőlük a hipermarketlánc, ahova beszállít, már most jelentéstételi kötelezettséget ír elő, és ez az ESG-jelentés nem olyan vicces, már kitöltögettem jó néhányat" – vázolta a kihívásokat a szakember.

Van ugyanis egy több mint féloldalas képlet annak meghatározására, hogy milyen ökolábnyomot hagy az adott termék előállítása a környezetben, és ez annyira bonyolult, hogy "még nem sikerült teljesen megfejteni".

"Milyen fogyasztás, milyen kilowattóra, milyen ez, az, amaz kell a termék előállításához. És ez még egyébként az értelmezhető kategória, mármint a környezet (az E, magyarul a K betű a rövidítésből), mert gyerekeink vannak, unokáink lesznek, ne hagyjunk nekik egy teljesen szétpusztult bolygót. De az S és a G (a társadalom és az irányítás) már nagyon kérdéses, mert abban nagyon sok társadalmi és szubjektív elem van" – mutatott rá Krisán László.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×