A jövő júliusban kezdődő féléves magyar EU-elnökség nemcsak a politikai is a diplomácia, hanem a gazdaság számára is nagy lehetőség – mondta köszöntőjében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. A magyar vállalati szektor egyebek mellett konferenciákon mutatkozhat be majd Európában – ígérte Fábián Gergely, aki szerint a Versenyképességi Tanácsnak kiemelt szerepe lesz ebben.

A Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető helyettese, Vajda Viktor emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa az „alkufolyamatok rögös terepe”, és a többi között fontos témája lesz az a kihívás, amit a mesterséges intelligencia és a kibervédelem jelent.

Gelényi Csaba volt nagykövet, az Euroatlanti Zrt. senior tanácsadója felvázolta, hogy mi a különbség az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között:

• az államfőkből és miniszterelnökökből álló Európai Tanácsa a politikai irányvonalat határozza meg;
• az Európai Unió Tanácsában különböző csoportokban az egyes tagállamok nemzeti kormányainak szakminiszterei dolgoznak,
• az Európai Bizottság jogszabályi javaslatokat terjeszt elő,
• az Európai Parlament pedig megvitatja azokat.

Kiemelte, hogy az Európai Unió Tanácsának elnöksége nem csupán a brüsszeli adminisztráció kiegészítése, hanem a tagállami, jövő júliustól a magyar érdekérvényesítés terepe is.

Most Spanyolország, januártól pedig Belgium látja el az EU-elnökséget. Előbbi két tagállam Magyarországgal triót alkotva négy prioritást határozott meg, amik a következők:

• gazdaság- és versenyképesség,
• zöldebb és igazságosabb Európa,
• az uniós polgárok szabadsága és biztonsága, valamint
• érdekek és értékek az uniós külpolitikában.

A kifejezetten magyar prioritások még formálódóban vannak – tette hozzá Gelényi Csaba, de hangsúlyozta, hogy

az EU elnökség szakmai munka, és nem politikai.

Az Euroatlanti Zrt. senior tanácsadója arra számít, hogy Magyarország a biztonságra, a migrációra, a versenyképességre, az energiapolitikára, a családpolitikára, a kohéziós politikára és a Nyugat-Balkán helyzetére koncentrál majd az EU Tanácsának elnökeként.

A volt nagykövet az előadása után az InfoRádiónak nyilatkozva többek között azt mondta, hogy a már ismert spanyol és a hamarosan megismerhető belga prioritások után a magyar elnökség számára elsőbbséget élvező témák jövő év júniusáig váratnak majd magukra, miután ezek kimunkálása – diplomáciai és egyéb szempontokból is – egy kényes téma.

Gelényi Csaba – az uniós elnökség politikai mozgásterét illetően – arra is felhívta a figyelmet, hogy az éppen elnöklő országnak van arra lehetősége, hogy bizonyos folyamatokat gyorsítson a törvényhozásban, bizonyos témákat előnyben részesítsen, vagy éppen hátrébb soroljon, azt mondva, hogy az nem különösebben fontos.

A magyar szakértelem semmivel sem kevesebb, mint például a spanyol vagy a belga

– emelte ki előadásában Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete. A külképviseletek az uniós elnökség idején is a külgazdasági érdekérvényesítés szolgálatában állnak majd – ígértek Kovács Tamás Iván. A magyar uniós elnökség éppen az európai parlamenti választással majdnem egy időben kezdődik el, tehát egy nagyon speciális féléves időszak lesz, ami alatt a többi között demográfiai kérdésekkel is foglalkozni kell majd – mondta a brüsszeli nagykövet.